Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz):
592 A jogállami keretek megszilárdulását viszi előre, hogy a jelen törvény szaklevéltárrá minősíti a Történeti Hivatalt, érvényesíti rá vonatkozóan is a levéltári törvényt. Lehetőséget teremt arra, hogy a nemzetbiztonsági eszközökkel fo lytatott tevékenységek dokumentumanyaga egy helyen legyen tárolva, ezzel könnyítve a kutatás feltételeit. Ugyanakkor gondosan ügyel arra, hogy külön szabályok vonatkozzanak a nem jogállami módon született iratanyagokra és a jogállami iratanyagokra; hogy kü lönös védelmet élvezzenek azok a személyek, akik hazánkért, Magyarországért végeznek áldozatkész munkát akár a hírszerzés, a kémelhárítás, akár a szervezett bűnözés felszámolása területén. Tisztelt Országgyűlés! A törvényről folytatott bizottsági vitában f elvetődött néhány kérdés, szükségesnek tartom ugyanakkor, hogy itt az általános vita során oszlassunk el minden kételyt a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban, és ha szükséges, módosító indítvánnyal is éljünk, hogy minden tekintetben a közakarat érvényesü ljön. Ilyen vitatott kérdés volt az iratok minősítése, ki hogyan minősít, mennyi időre, és kik hogyan férhetnek hozzá az iratokhoz. Elsőként le kell szögeznünk, hogy amikor a törvény minősítési jogkört biztosít a Történeti Hivatal elnökének, az nem jogosít ja fel őt, hogy a hivatalba máshonnan bekerült iratokat átminősítse vagy azok határidején módosítson. A Történeti Hivatal elnöke kizárólag a hivatalon belül keletkezett, a hivatal működésével és biztonsági rendszerével kapcsolatos iratokat minősítheti; az ehhez való jogot viszont - kétség nem férhet hozzá - biztosítani kell számára. A jogállami keretek között keletkezett iratok minősítése annál a szervezetnél történik, ahol az iratokat készítették. A Történeti Hivatalba való bekerülésüket követően a levéltá ri törvény rendelkezései az irányadóak. Ellenzéki képviselőtársaim kifogásolták a kutathatósági határidőt. Én magam is kissé túlzottnak tartom ezen iratok kutathatóságának 150 évig tartó tiltását, ezért módosító indítványt nyújtok be ezen határidő 90 évre történő csökkentésére. A vita során felvetődött az is, hogy így a nemzetbiztonsági szolgálatoknak saját levéltáruk lesz, ami által ők diszponálnak az ott elhelyezett iratok felett. El kell oszlassam ezt az aggályt, hiszen a törvény pontosan fogalmaz, amiko r kimondja, hogy a levéltári törvény, illetve ezen törvény szabályai szerint fog működni a Történeti Hivatal. Hangsúlyoznám, ez azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a Történeti Hivatal közvetlenül az Országgyűlés alá van rendelve, emiatt kapott a Történeti Hiv atal elnöke államtitkári besorolást. Ezzel összefüggésben a törvény azt is kimondja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok csak az Országgyűlés illetékes bizottságának hozzájárulásával tekinthetnek be a zárolt iratanyagokba, és kizárólag akkor, ha fontos áll amérdek fűződik hozzá. Tisztelt Ház! Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a törvény most két feladatot vállalt fel: az egyik, hogy feloldja azokat az ellentmondásokat, amelyeket a Történeti Hivatal Országgyűlésnek tett beszámolója tárt fel; a másik, hogy a Tört éneti Hivatalt szaklevéltárrá minősítse. Az első feladat megoldására, mint már említettem, országgyűlési határozat kötelez bennünket, a másikat pedig a célszerűség diktálja. Az első feladat megoldása rendkívüli körültekintést igényelt, mert meg kellett old ani a jogállami normák betartása mellett a betekintés és a kutathatóság jogának érvényesítését. A személyes adatok védelme körébe tartozik a vallási, a politikai hovatartozás, és mint miniszter úr expozéjában utalt rá, az egészségi állapot is. A kommunista diktatúra éppen ezeket a jogokat vette semmibe, a politikai nézet, vallási hovatartozás miatt üldözte és részesítette bántalmazásban a polgárokat, súlyosan kárt okozva az egészségi állapotukban is. Éppen ezt akarjuk feltárni, mert ez lehet többek között b iztosíték arra, hogy hazánkban soha többé ne történhessenek meg ilyen cselekmények. Ugyancsak helyre kellett igazítani azt a korábbi törvényi rendelkezést, hogy senki más neve nem lehet felismerhető az iraton az érintetten kívül. Jól illusztrálta ennek abs zurditását a Történeti Hivatal elnökének beszámolója, amikor két lány telefonbeszélgetését idézi, akik mindketten bemutatkoznak, majd elhatározzák, hogy elmennek együtt Maria Callas előadására. Ha szó szerint értelmezem a törvényt, akkor Maria Callas nevét is törölni kellene, mert más személy azonosítására alkalmas. Az ehhez hasonló képtelenségek feloldására a most tárgyalt törvényjavaslat helyes megoldásokat talált.
