Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HACK PÉTER, a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
585 A javaslat elfogadásával a Történeti Hivatalban a volt állambiztonsági szerveknek a jelenleg hatályos törvény 25/A. (1) bekezdés ab) pontjában felsorolt iratai, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok levéltárba kerülő iratai nyernek elhelyezést. Az Etv.nek az inform ációs kárpótlást garantálni hivatott rendelkezéseit azonban csak a volt állambiztonsági iratok esetében kell továbbra is biztosítani. (15.40) A demokratikus keretek között működő nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagainak megismeréséről és kutatásá ról a levéltári törvény alapján és ezek rendelkezései szerint kell gondoskodni. A bizottságban több kérdésben vita volt. Az egyik a jogelőd szervezetek - melyek tartoznak a törvény hatálya alá , a másik a vezetők jogállása tekintetében alakult ki. A kétha rmadosság kérdése is előkerült, illetve a 150 éves kutatási moratóriumról is vita volt a bizottságban. A többség álláspontja szerint elfogadható az az indoklás, miszerint melyik az a kör, amely jogelőd szervezetnek tekinthető. A vezetői jogállás tekintetéb en úgy láttuk, hogy helyes az az álláspont, hogy a vezető államtitkári, a helyettes pedig helyettes államtitkári rangot kapjon, hiszen nem szaktárca alá rendelt levéltárról lenne majdan szó, hanem az Országgyűlés alá közvetlenül, és akkor ez a közjogi rend szerbe beilleszthető. A kétharmadosság tekintetében hosszas polémia alakult ki - szinte átmentünk alkotmányügyi bizottságba , a korábbi, illetve a későbbi alkotmánybírósági döntéseket interpretálták a bizottság tagjai. Tulajdonképpen az iratátadás tekinte tében abban jutottunk dűlőre, hogy azt törvényben kell elrendelni, a levéltári törvény pedig feles, ilyen módon a rendelkezések meghozhatók. A 150 éves moratóriumot illetően úgy látja a bizottság, hogy ez módosító indítványokkal az elkövetkezendőkben javít ható, hiszen ez egy rendkívül hosszú határidő. Ilyen módon igazítani lehet a titoktörvényhez is, azzal összefüggésben lehet meghozni a rendelkezéseket. Való igaz, figyelembe kell venni azt is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya, kapcsol ataik védelme hosszabb időintervallumot kell hogy biztosítson. Ezekre a gondolatokra figyelemmel a bizottság többsége ajánlja a tisztelt Háznak a törvényjavaslatot elfogadásra, a kisebbséggel kapcsolatos véleményeket pedig a kisebbségi előadó ismertetni fo gja. Köszönöm tisztelt figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kisebbségi véleményt Hack Péter képviselő úr ismerteti. DR. HACK PÉTER , a nemzetbiztonsági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, eln ök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bizottságban valóban csak a kormánypártok és a MIÉP képviselője támogatta a javaslatot, a többi képviselő ellenezte. Ellenvélemények fogalmazódtak meg azokban a kérdésekben, amiket az alelnök úr az imént ismertetett, és ami kre még szeretnék visszatérni, de ezen felül is ellenvélemény fogalmazódott meg annak ésszerűsége kapcsán, hogy célszerűe a pártállami titkosszolgálati iratokat és a demokratikus jogállami titkosszolgálati iratokat egyként kezelve, ezáltal jogfolytonosság ot megteremteni a pártállami titkosszolgálatok és a mai titkosszolgálatok között. Határozott ellenvélemények fogalmazódtak meg a 150 éves kutatási moratóriummal vagy titkosítással kapcsolatban. A kormány képviselője nem tudott nemzetközi példát mondani arr a, hogy valaha is a világon volte, vane olyan rendelkezés, ami 150 évre titkosítja ügynökök nevét. Utalnom kell a napirend előtt lefolyó vitára. Azok a képviselők, akik most a kommunista múlt tisztázását szeretnék, ennek a kommunista múltnak fontos ügynö keit 150 évre szeretnék titkosítani. El kellene dönteni, hogy a feltárás vagy az elfelejtés a cél ebben az ügyben. Vita bontakozott ki annak ésszerűsége kapcsán is, hogy a Történeti Hivatalt, azt a hivatalt, amely speciálisan az úgynevezett lusztrációs fel adatra jött létre, és intézményi kereteiben is és
