Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. március 5 (190. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellen-őrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általá... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
586 felszereltségében is erre a célra szerveződött, célszerűe szaklevéltárrá tenni. Ebben a tekintetben vitatta az ellenzék annak az ésszerűségét is, hogy vajon a költségeiben ez az adófizetők pénzével ésszerű en gazdálkodó intézménye. Ha ez az intézmény belép a szaklevéltárak sorába, akkor a szaklevéltárak normáit kell erre az intézményre figyelembe venni. Rövid számítások után úgy tűnik, hogy miközben egy levéltárban egy folyóméter irat kezelésének átlagkölts ége 6500 forint, aközben a Történeti Hivatalban ez 150 ezer forint, tehát nagyságrendekkel, igazolhatatlanul több költséget fordítanak az adófizetők pénzéből ezeknek az iratoknak a kezelésére. Ebben az összefüggésben nem ésszerű érv az, hogy különleges ada tokról van szó, mert a Hadtörténeti Levéltárban is különleges adatokat kezelnek. Vita volt - ahogyan az alelnök úr az imént a többségi vélemény keretében ismertette - a jogelődök pontos meghatározásának kérdéséről. A törvényjavaslat a BM III/IIIas csoport főnökség elődeit tisztázza. Tehát tisztázza azt, hogy melyik az a pont, ami a múltban visszamegy, tehát melyik az az utolsó szervezet, amelyet jogelődnek tekint. Ugyanezt a BM IIIas főcsoportfőnökség többi szervezeténél, valamint a HM MVK felderítő csopor tfőnökség elődeinél nem tisztázza, tehát a törvény szövegéből, a benyújtott törvényjavaslatból nem derül ki, hogy melyik az a pont, ameddig az adatgyűjtés visszanyúlik, tehát melyik az a pont, amíg a jogfolytonosságot ez a törvény megteremti. Vita volt a t örvényben az újonnan létrehozandó szaklevéltár vezetőjének tisztségéről is. Az az érvelés, amelyet Kovács képviselő úr az imént is ismertetett, hogy azért kell ennek a szaklevéltárnak államtitkár vezetőt kijelölni, mert ez az Országgyűlés alá tartozik, ez az érv teljes mértékben nonszensz. Ilyen alapon az Országgyűlési Könyvtár vezetőjének miniszternek kellene lennie, hiszen az közvetlenebbül az Országgyűlés keretébe tartozik, mint ez a szaklevéltár. Ha szaklevéltárat akar a többség mindenáron csinálni ebbő l a szervezetből, akkor a többi levéltár vezetőjéhez képest főigazgatónak és főigazgatóhelyettesnek kell a vezetőjének lenni, ha speciális státust akar megőrizni, nem akar szaklevéltári pozíciót adni, akkor ésszerű meggondolni, hogy kelle államtitkári fi zetéssel, juttatásokkal egy néhány tucat fős szervezet élére, gépkocsihasználattal és minden más kiváltsággal államtitkárt és államtitkárhelyettest állítani. Egyszerre a kettőt nem lehet tenni, hiszen a szervezet a magyar jogban ismeretlen öszvérré válna, annak vezetőjével együtt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, az önkormányzati bizottság előadójának. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES , az önkormányzati és rendé szeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága február 28án napirendre vette és tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. A bizottság tagjai előtt világos volt, hogy a törvényjavaslat három, jól elkülöníthető területet tárgyal, és a vita ennek megfelelően is három szakaszra volt osztható. A törvénymódosítás 1. §ában meghatározott területre vonatkozóan egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy a javaslat a megfigyeltek, a harmadik személyek, a hálózati személyek és a hivatásos alkalmazottak körének meghatározásával, jogaik közötti differenciálással feloldotta és megszünteti az eddig meglévő szabályozás hiányait. Megállapítást nyert, hogy a javaslat megfelelően rendezi az elhunyt megfigyelt személyek hozzátartozóinak jogait. Biztató az a törekvés is, hogy a törvényjavaslat nemcsak az adatok minőségére helyezi a hangsúlyt, hanem arra is, hogy milyen módszerrel szerezték be azokat . Hasonlóképpen egyetértés volt abban, hogy a törvényjavaslat kimerítő mértékben, eredményesen törekszik az információs önrendelkezésijoggyakorlás alkotmányos előírásainak megtartatására. A bizottságban ugyanakkor éles nézetkülönbség alakult ki a Történet i Hivatal jövőbeni állami szaklevéltári feladatkörével kapcsolatosan.
