Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Mádl Ferenc köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez miniszteri megbízatás megszűnéséről és államtitkári felmentésről: - A Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos vizsgálat eredményéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
510 (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Arra, hogy ez miért történhetett meg, ráadásul hosszú éveken keresztül, talán egyszer nem az újságok gazdasági, hanem bűnügyi rovatában választ kaphatunk. Bízom benne, hogy az ügy kivizsgálása során nem találkozunk olyan hivatkozással, hogy minden veszteség oka a kedvezőtlen nemzetközi helyzet, a begyűrűző rossz gazdasági körülmények vagy a tőzsdék mélyrepülése volt. Politikai, gazdasági origónak számítana, ha egyszer a pénzügyi szektorban is nevén neveznénk a felelősöket. Tudom, most sokakat mosolygásra, illetve szánakozásra késztettem. Összefoglalásképpen a Független Kisgazdapárt a J/3608. számú jelentést, illetve a H/3612. számú határozati javaslatot elfog adásra javasolja a tisztelt Háznak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, az FKGP, az SZDSZ és a MIÉP soraiban.) (10.00) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hozzászólásra következik Gidai Erzsébet ké pviselő asszony, a MIÉP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő asszony. DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magam is részt vettem a CW AG Bank vizsgálatával foglalkozó parlamenti albizott ság munkájában, és csak meg szeretném erősíteni azt, hogy több ezer oldalt tekintettünk át mintegy másfél év alatt, több tucat személyt hallgatott meg az albizottság, köztük a CW AG Bank felelős vezetőit, a Magyar Nemzeti Bank felelős vezetőit, néhány szem élyt a leányvállalatoktól. Ennek az lett az eredménye, hogy egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el, egymásra mutogatás, a felelősség áthárítása - hol a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Hárshegyi úr hárította a felelősséget át a Magyar Nemzeti Bank eln ökére, jelenlegi elnökére is, Surányi Györgyre, hol fordítva történt ez meg , de abban nem volt egységes állásfoglalás, hogy valójában miért és ki okozta, kinek a felelőssége mellett jött létre ez az óriási veszteség, amely veszteséget gyakorlatilag közpé nzekből - hiszen ez a forrás , az adófizetők zsebéből finanszíroztak meg, és finanszírozzák meg még most is a Magyar Nemzeti Bankon keresztül. Miből keletkezett ez a veszteség? Ha áttekintjük ezt a dokumentációs tárházat, akkor egyértelműen kiderül ebből, hogy két vonalon keletkeztethető a veszteség. Az egyik vonal az, ami a CW AG Bank botrányos gazdálkodását, pénzkihelyezési tranzakcióit illeti; természetesen a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyása mellett, hiszen hosszú ideig ezt senki de senki a Magyar Nemzet i Bank részéről nem kifogásolta, pedig a CW AG Bank felügyelőbizottságának elnökei a Magyar Nemzeti Bank alelnökei voltak, többek között hosszú ideig Hárshegyi Frigyes is. Emellett vélelmezhető az is - legalábbis a dokumentációkból indirekten kiderül , ho gy a CW AG Bank játszotta az egyik fontos pénzátmosó bank szerepét itt, Európa szívében, hiszen a kétes hírű fedezetlen hitelkihelyezései valószínűleg a szervezett bűnözéssel is összefüggő cégek finanszírozását is szolgálták. Egyes hírek és információk sze rint a FÁK országaiból mosták ezen keresztül át a kétes értékű és hírű pénzeket, amiben nagyon sok magyar cég is közreműködött és szerepelt. Az ugandai rézbánya ügyet vagy a Gigastorage ügyét már a Magyar Nemzet és más újság is megszellőztette, de a később iek során is találkozunk ilyen ügyletekkel; jóllehet az albizottság számára ezeket a dokumentumokat nem nyújtották át. Vagyis itt jelentkezett egy olyan kérdőjel, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank köztulajdon - hiszen nem magántulajdon, mint, mondjuk, az Egyes ült Államok központi bankja, a Federal Reserve , amely felett a parlament jogosult tulajdonlást és felügyeletet gyakorolni, akkor hogyan lehet az, hogy az albizottságnak, amely a parlamentet képviseli, nem nyújtanak át dokumentációt, miközben külső könyvv izsgáló cégek - mint, mondjuk, a Price Waterhouse vagy a Boston Csoport , természetesen hozzájutottak ezekhez az információkhoz, és nem lehet tudni, hogy esetleg ők nem adtáke tovább
