Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 16 (189. szám) - Mádl Ferenc köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez miniszteri megbízatás megszűnéséről és államtitkári felmentésről: - A Magyar Nemzeti Bank kereskedelmi banki tevékenységével kapcsolatos vizsgálat eredményéről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GIDAI ERZSÉBET (MIÉP):
511 más területekre ezeket az információkat. Az albizottság pedig nem kapta meg, arra hivatkozással, hogy banktitok van; jóllehet az osztrák jegybanktörvény nem ezt mondja ki, mert kimondja: ha visszaélés gyanúja jelentkezik, akkor kötelező kiadni ezeket a dokumentumokat. Ezen az egyik csatornán, amely a pénzátmosás gyanúját hord ozza magában, keletkezett ez az óriási veszteség. A másik természetesen a leányvállalatok kérdése, hiszen igen gyanús, nagyszámú leányvállalat jött létre a CW AG Bank körül, ilyen például a Waltham Csoport, ilyen a CW Lízing Csoport, ilyen a Dorottya Kft., amely a Dorottya utca 6. szám alatt lévő óriási ingatlant birtokolja, a tulajdonában van, és ezzel sáfárkodik vagy kufárkodik. Ezeken a leányvállalatokon keresztül is, a rossz hitelkihelyezési gyakorlatnak megfelelően, óriási veszteség halmozódott fel, am elyet áttekinteni, megvizsgálni az albizottságnak nem volt már ideje és bizony dokumentuma sem elegendő. Ezért mi javasoljuk, hogy az ügyészség vizsgálata terjedjen ki a leányvállalatok veszteségeinek feltárásaira is. Felmerült ugyanakkor még a mé rleghamisítás gyanúja is, hiszen az, hogy feltűnően magas kamatláb mellett adták ki a hiteleket - amit egyébként a jelentés is megállapít , azt is jelenti vélelmezhetően, hogy ilyen magas kamatlábat könnyen vállal az olyan hitelfelvevő, aki biztos abban, hogy soha nem fizeti vissza a hitelt. Ezért ez a magas kamatláb bekerül a CW AG mérlegébe, és természetesen más eredményt fog kihozni. Ilyen szempontból amikor már a veszteség megjelenik, akkor ez a magas kamatláb, de soha ki nem fizetett kamatmennyiség te rmészetesen hatalmas veszteséget okozott, és ez a mérleghamisítás gyanúját is felveti. Szintén javasoljuk majd, hogy ezt az ügyészség vizsgálja felül, amikor ezt a tényleges vizsgálatot elvégzi. Mennyi a veszteség? A keletkezett veszteséget nem tudjuk. Jel enleg ez még mindig banktitok, hiszen a Boston Csoport 90 milliárdját fogadta el az albizottság, bár szó van 160 milliárdról, sőt még 200 milliárd forintos veszteség is felmerül. Nem lehet tudni, hogy mennyi a végleges veszteség nagysága a CW AG Banknál, h iszen még 1996ban - amikor már több mint 70 milliárd forintos veszteségről tudtak - aláírták a garancialevelet, Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank akkori alelnöke, aki korábban a CW AG Bank felügyelőbizottságának volt az elnöke, és garantálták a ves zteség megfinanszírozását. Ez ment parlamenti jóváhagyás nélkül? Véleményem szerint nem, hiszen hallgatólagosan tudomásul vették, mert ha most visszapörgetjük egy kicsit a történelmet, akkor jelenik meg 1997ben az az adósságcsere, amelynek értelmében véle ményünk szerint összefüggés van az adósságcsere és a CW AG Banknál keletkezett hatalmas veszteség között. Nem fogadható el az a vélemény, és nem tartom szakmainak személy szerint sem, hogy ez technikai csere volt, mert eddig még egyetlenegy alkalommal sem kaptunk tételes elszámolást arról, hogy miből állt össze a 2150 milliárd forintos adósságcsere, amelyet piaci kamatozású devizahitelként - a parlament talán nem is tudta, hogy miről van szó, gombnyomással megszavazta - beépítettek a költségvetésbe, és mind a mai napig és az elkövetkező kétéves költségvetésben is törlesztjük ennek kamatterheit és természetesen a törlesztendő részét is. Ez eddig a kamatterhet tekintve közel 1000 milliárd forintot jelentett, a törlesztés pedig több mint 1000 milliárd forint, é s még mindig nincs vége, mert 2004ig történik ennek a törlesztése. Kérdezem én, hova tűntek el ezek a források, miért nem számoltatták el eddig egyetlenegyszer sem a Magyar Nemzeti Bank mindenkori elnökét, tehát jelenleg Surányi Györgyöt, miért nem adtak számot a parlamentnek, hogy tételesen miből keletkezett ez a veszteség, milyen összefüggés van az adósságcsere és a CW AG Bank tevékenysége között. Kérnénk is, hogy az ügyészség majd szíveskedjen ezt a vizsgálatot is elvégezni. A veszteség gyakorlatilag má r 1992ben jelentkezett, senki nem vette komolyan Seldmayer úr levele alapján, tovább is történtek a felelőtlen, botrányos hangú hitelkihelyezések, és 1997ben a korona az volt, amikor a holland vezérigazgatót kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surány i György, aki veszteséget halmozott, és jutalma 1,2 millió dollár volt végkielégítésként. 1998ban és 1999ben végelszámoló biztost neveznek ki, a bankszakmához alig értő Láng Lászlót, aki kutatóból hirtelen lett gyorstalpalással bankár, és amikor a veszte ség tovább halmozódott, tavaly 100 millió forintot kapott.
