Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 12 (185. szám) - A Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar integrációjával érintett törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános v... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - IVÁNCSIK IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
51 stabilizáció érdekében szükséges pénzügyi szempontok miatt, a halasztha tatlan csapat- és intézményiszervezeti átalakításra helyeződött át. A haderőátalakítás a ciklus utolsó harmadában érte el a legfelsőbb szintű vezetést. Ekkor az Országgyűlés honvédelmi bizottságában reprezentált pártok, köztük a Magyar Szocialista Párt i s, elkötelezték magukat az integráció jövőbeni végrehajtása mellett, s ezt követően a pártok között megkezdődtek az egyeztetések. A kormányváltás után az integráció szükségessége megfogalmazódott a Fidesz vezette kormánykoalíció programjában is. Az integrá ció szükségessége nem azért merült fel, mert a jelenlegi konstrukció nem felel meg az alkotmányossági, a fegyveres erők demokratikus irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos követelményeknek, a fő indoka a vezetés racionalitásának és hatékonyságának a n övelése volt. Ahhoz, hogy jobban értsük a benyújtott javaslat lényegét, célszerű áttekinteni a jelenleg még működő, majd a kormány által kezdetben kidolgozott, és végül az elénk került konstrukciók legjellemzőbb vonásait. A jelenleg még működő forma kereté ben a Honvédelmi Minisztérium kettős feladatot ellátó központi közigazgatási szerv. E feladatai keretében végzi az ország védelmi felkészítésének irányításával kapcsolatos döntéselőkészítő és központi közigazgatási feladatokat, megállapítja a honvédség mű ködését központilag meghatározó szabályokat, s részben e döntések végrehajtásának irányításával, részben a működéshez szükséges feltételek biztosításával gondoskodik arról, hogy a honvédség a kormányzat által meghatározott célt megvalósítsa. A kormányzat é s a központi közigazgatás által meghatározott célok végrehajtása érdekében a honvédség parancsnoka széles körű jogkörrel rendelkezik. A parancsnoki hatáskör azonban nem ellenőrizetlen, mert végrehajtási rendelkezési joga csak a kormányzati és a miniszteri döntések céljából van, tehát a törvénytől vagy a kormányzati döntéstől eltérő feladatot nem állapíthat meg. Az irányítás és a vezetés két önálló szervezet, a Honvédelmi Minisztérium és a honvéd vezérkar útján valósul meg. A két szervezet köteles együttműkö dni, de a miniszteren kívül a Honvédelmi Minisztérium különböző szintű vezetői a vezérkar, a honvédség vagy az egyes katonai szervezetek tevékenységét közvetlenül meghatározó rendelkezéseket nem adhatnak ki. A minisztériumot természetesen megilleti az elle nőrzési jog, amelyet törvényességi felügyeletként gyakorol. A parancsnok köteles mindazokat a parancsokat és intézkedéseket kiadni, valamint végrehajtásuk megtervezését, megszervezését és irányítását ellátni, amelyek a fenti döntések megvalósítását biztosí tják. A Honvédelmi Minisztérium által kidolgozott koncepcióknak, tervezeteknek nem sikerült megnyugtatóan megállapítaniuk az egységes, központi közigazgatási és egyben katonai vezetési feladatokat ellátó szervezet létrehozásához és működéséhez szükséges tö rvényi szabályokat. Ennek a fő okai közé tartoztak azok a presztízsviták, amelyeket elsősorban a korábbi közigazgatási államtitkár generált a tervezetek kidolgozása során. A javaslatok kizárólag a jelenlegi hatásköri szabályok újrafogalmazására törekedtek, figyelmen kívül hagyva a hatályos szabályok szerinti szervezetek funkcióit. Így egy olyan szervezet képe rajzolódott ki, amelyben lettek volna irányítási, közigazgatási feladatokat ellátó szervezeti elemek és vezetési, végrehajtó funkciókat betöltő szerve zeti elemek is. Ez tulajdonképpen súlyos működési zavarokkal küszködő, kétszintű szervezeti felépítést eredményezett volna. A magunk részéről olyan súlyú szakmaipolitikai kérdésnek ítéltük meg az integrációt, hogy a témát a pártelnökség elé terjesztettük. Az elnökség a vita során az integrációval kapcsolatban három fő szempontot határozott meg. Elsőként, hogy az új szervezet feleljen meg az alkotmányossági követelményeknek; másodikként, hogy biztosítsa a civil kontroll érvényesülését; harmadikként, hogy a jelenleginél hatékonyabban, racionálisabban működő szervezeti kereteket hozzon létre. Ennek alapján dolgoztuk ki a saját tervezetünket. Először elméletileg kellett tisztázni azt, hogy valójában mit is értünk az integráción. Felfogásunk szerint az integráci ó olyan központi közigazgatási szervezet létrehozását jelenti, amely az ország kormányzati szervezeti rendszerébe illeszkedve ellátja a honvédelemmel összefüggő, legfelsőbb szintű állami szakigazgatási, s egyúttal a honvédség - mint az állam külső védelemr e, s a szövetségi
