Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4284 legszegényebbek számára vezettünk be, ugyanúgy e lértéktelenedik, mint ahogy elértéktelenítette a kormány a családi pótlékot is azáltal, hogy nem emelte az összegét. Szeretnék röviden szervezeti kérdésekről is beszélni. Megszünteti ez a javaslat a család- és gyermekvédelmi szakmai kollégiumot, aminek az indokát igazából nem találom, illetve azt érzékelem, hogy valójában átkereszteli, hiszen létrehoz egy tanácsot, szó szerint ugyanazokkal a feladatokkal, amelyekkel a szakmai kollégium volt korábban meghatározva. Az a kérdés merül fel az emberben, hogy kikb ől fog állni ez a tanács, hiszen erről a törvény nem szól, de ilyenkor él bennünk a gyanú, hogy az átkeresztelés lényege az, hogy azokat, akik ebben a kollégiumban szerephez, feladathoz jutottak, el lehet felejteni, és a tanácsba be lehet választani olyan embereket, akik, mondjuk, ennek a kormánynak vagy ennek a tárcának jobban tetszenek. Szeretnék szólni a szakértői bizottságról, amit a javaslat 82., 83. §a vezet be; a nevelésbe vétel szabályozásáról van ebben a szakaszban szó, arról, hogy a gyermek gondo zási helyét hogyan és milyen körülmények között, kik határozzák meg. Ez a javaslat létrehoz tizenkilenc megyei és egy fővárosi szakértői bizottságot és egy országos bizottságot is, és meglehetősen ellentmondásos, ahogyan a feladat- és hatáskörét leírja. Ug yanis évente a gondozásban élő gyermekek állapotát, a nevelési tervet felül kell vizsgálni, ez a szakasz pedig gyakorlatilag ennek a szakértői bizottságnak a véleményét minden egyes gyermeknek, tehát 19 ezer gyermeknek az értékeléséhez évente kikéri. Azt g ondolom, ezzel nagy káoszt idéz elő, illetve olyan szorítást, hogy nem lehet igényes munkát végezni. Látom, hogy letelt az időm, ezért nagyon röviden összefoglaló megjegyzéseket szeretnék mondani. Mindent egybevéve, a javaslat egészét szakmailag igényes mu nkának tartom azzal, hogy számos módosító indítványt fogunk majd magunk is benyújtani abban a reményben, hogy a szabad demokraták is tudják majd támogatni a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : T isztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselőcsoportjának vezérszónoka. LEZSÁK SÁNDOR , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A sajtóban eddig megjelent értékelések szerint az 1997. évi, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítását célzó javaslat érdemben nem változtatna a korábbi törvényen, csupán az időközben bekövetkezett változásokat követné. Véleményünk szerint az azóta eltelt néhány esztendő nem indokolná azt a sok változtatási igényt, ami szerepel az előterjesztés 107 paragrafusában, azaz több történt, mint egy törvény egyszerű karbantartása, több történt, mint egy törvény élethez történő igazítása. Ez a többlet örvend etes, ezt a plusz családtámogatási hozadékot mindenképpen üdvözli a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja. Tisztelt Ház! Apró változásnak tűnik, de az érintettek szemszögéből lényeges újdonság a gyermekjogi képviselő feladatainak meghatározása, képvise leti jogainak felsorolása. A korábbi törvény csupán a gyermekek alkotmányos jogainak védelméről rendelkezett, és ezt a védelmet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa feladatává tette. A biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő, tudom ására jutott visszaéléseket kivizsgálja, az orvosolásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Ez a feladat változatlanul fennmarad, de a tapasztalatok szerint a gyermekeket közvetlenebb védelem is megilletné. A Gyermeki Jogok Európ ai Egyezményében megfogalmazott kívánalmak, a törvényjavaslat szerint a gyermekjogi képviselő látná el a gyermeki jogok védelmét, illetve a gyermeki jogok képviseletét a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásokban. A gyermekjogi képviselő egy olyan új feladatkört betöltő személy, aki eddig nem szerepelt az a hazai gyámügyi gyakorlatban.
