Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4285 Tisztelt Ház! Közismert, hogy a gyermekvédelmi rendszerben dolgozók gyakran kerülnek olyan helyzetbe, hogy deviáns, gyakran büntetett előéletű személyek fenyegetéseit, z aklatását kell elviselniük, hiszen éppen az a feladatuk, hogy csökkentsék az ilyen környezetben nevelkedő gyermekek veszélyeztetettségét. A jelenleg hatályos törvény is leszögezi, hogy a gyermekvédelmi rendszerben hivatalból eljáró személyek közfeladatot l átnak el, de ennek a feladatnak a teljesítését nem védelmezi kellőképpen a törvény szigora révén. A jövőben a gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott nevelők, gyermekfelügyelők, gondozók, helyettes szülők, nevelőszülők, családgondozók, utógondozók, bent lakásos gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény vezetői hivatásuk teljesítése során hivatalból eljáró személyeknek - és mint ilyenek, a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyeknek - minősülnek. Mindenképpen egyetértünk ezzel a vált oztatási szándékkal, és a mai áldatlan és hálátlan állapotok felszámolásának lehetőségét látjuk ebben. Továbbá üdvözöljük azt az új elemet is a törvényben, mely szerint a gyermekvédelmi rendszerben a külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem foglal koztatható az a személy, aki ellen a gyermek sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény miatt eljárás folyik, vagy akit jogerős bírói ítélettel ilyen bűncselekmény miatt elítéltek. Nem foglalkoztatható továbbá az a személy sem, akinek szülői felügyeleti joga a gyermek átmeneti nevelésbe vétele miatt szünetel, vagy akinek szülői felügyeli jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette. Ezeket a pályát védő, szigorító rendszabályokat már hosszú idő óta szorgalmazta a szakmai közvélemény, tehát nagyon idősz erűvé vált a bevezetésük. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! Elfogadjuk, megértjük, de nem fogadjuk örömmel a gyermektartási díj megelőlegezésének szigorítását. Jelenleg mindazokat megilleti ez a támogatás, akiknek a családjá ban az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. A jövőben ez a jövedelemhatár egyharmadnyival szűkül, azaz csak azok lesznek erre jogosultak, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. (11.10) A törvényjavaslat indoklása az értelmezési bizonytalanság megszüntetésével, a behajthatatlanság egyértelműbb megítélésével indokolja a gyermektartási díj megelőlegezésének csak kissé változó szabályait, de ezt a lényeges mértékű szigorítást nem hozza szóba. Tisztelt Ház! Indokoltnak tekintjük az otthonteremtési támogatás feltételeinek a bővülését az utóbbi években tapasztalt gyors lakásáremelkedés miatt. A jövőben mindazok jogosulttá válnak ilyen támogatásra, akiknek készpénzben, biztosításban vagy más célból lekötött betétben, továbbá ingatlanvagyonban meglévő értéke a nagykorúvá váláskor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Jelenleg ez a jogosults ági limit az öregségi nyugdíj legkisebb összegének az ötvenszerese. Tisztelt Ház! Mélységesen egyetértünk az otthonteremtési támogatás révén vásárolt ingatlanok eladásának az időleges korlátozásával. Az elmúlt évtizedben rendkívül nagy állami erőfeszítés r évén értük el azt, hogy a nagykorúságot elért állami gondozott fiatalok egy része az összegyűjtött családi pótlék, iskoláztatási támogatás, árvaellátás, kereseteik és adományok révén egy szerényebb lakást tudott vásárolni, nem kiszolgáltatott albérlőként, netán hajléktalanként kezdték el a felnőtt életüket, hanem lakástulajdonosként. Sajnos egyre több aggasztó jelzés érkezett arról, hogy ezeket a tapasztalatlan fiatalokat ingatlanaikból kiforgatják, kisemmizik. Ezeknek a szeretetre éhes, volt gondozott fiat aloknak sokszor elég egy jól beszélő, váratlanul felbukkant rokon vagy néhány hónapos színlelt kedveskedés, és meggyőzik őket arról, hogy adják el lakásaikat, hogy majd úgymond máshol, együtt egy jobbat, nagyobbat vásároljanak. Ezek a jogügyletek megtörtén nek, papíron minden szabályos, és gyakran a tényleges érték feléért, harmadáért történik a vásárlás. A kiforgatott fiatal hamar albérletben vagy a hajléktalanok között találja magát.
