Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
4282 De mondok még eg y példát: ez a nemzeti család- és szociálpolitikai intézetet érinti. Itt például a hatályos szöveg is mint módszertani intézményt definiálja ezt az intézetet, és ide szövegszerűen is belekerül, hogy ez az intézet módszertani tevékenységet végez, amellé, ho gy szakmai ellenőrzéssel, tudományos kutatással, nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik. Egy olyan kifejezést, hogy "szolgáltató feladatokat lát el", cserél ki "feladatok és szolgáltatások"ra, szóval tényleg azt gondolom, hogy ezek a babrák teljesen fölösl egesek. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Rátérve ezek után a lényegi kérdésekre, elsőként szeretnék beszélni a nevelőszülők jogállásának kérdéséről, mert elé g nagy terjedelemben emeli be a törvénybe ezt a kérdéskört. Ugye tudjuk, hogy eddig rendeleti szinten volt szabályozva a nevelőszülők, a hivatásos nevelőszülők és a helyettes szülők jogállása. Ebben a törvénymódosítási koncepcióban nagyonnagyon sok részle tkérdés felülírásra kerül, onnan kezdve, hogy ki is lehet nevelőszülő, amit a régi hatályos törvény úgy határozott meg, hogy a nagykorú személy: itt bekerül a szövegbe, hogy a 24 évet betöltött; ott folytatva, hogy a szöveg pontosítja, milyen korkülönbség lehet a nevelőszülő és a nevelésre vállalt gyermek között. (10.50) Nagyon részletesen szól a hivatásos nevelőszülő és a speciális hivatásos nevelőszülő közötti különbségről, újrafogalmazva, új definíciókat használva arra a körre, amit a régi törvény csak ú gy emlegetett, hogy beilleszkedési, magatartási vagy tanulási zavarral küzdő és szenvedélybeteg gyermekek - mint speciális ellátást igénylő gyermekek. Most ez a megváltozott szöveg ezt súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktí v szerekkel küzdő, speciális ellátást igénylő gyerekekre cseréli. Lehet, hogy szakmai szempontból ez precízebb, pontosabb, és ezt a cserét érdemes végigvezetni a törvényen, hiszen ezek a szakkifejezések sok helyen megjelennek benne. Aggályosnak tartom, hog y miért nem szól a nevelőszülői jogállást részletező szakasz külön a speciális hivatásos nevelőszülőkről is, ha őket korábban egy szakasz definiálja. Megfontolandó, ha indokolt - és szerintem indokolt , hogy ez egy szakmai szempontból igényesebben kiválas ztott kör legyen, hogy az ő díjazásuk, jogállásuk is valamilyen értelemben preferált legyen a többihez képest. Gondom van a díjazással kapcsolatban is, mert a törvényben javasolt szöveg arra utal, hogy a nevelőszülői díj legalacsonyabb összegét a mindenkor i éves költségvetési törvény határozza meg. Általában bizalmatlanok vagyunk azzal a helyzettel kapcsolatban, ha a költségvetésre bízunk valamit, sokkal megnyugtatóbb, ha valamilyen mérőegységben fejezzük ki azt, amit adni akarunk. Ha már sok paragrafusban több oldalon keresztül szól a nevelőszülői jogviszonyról a törvény maga, és nem rendelet szabályozza, akkor jó lenne ide egy mértékegységet betenni valamiben, közalkalmazotti fizetésben, köztisztviselői fizetésre való utalásban, tehát valamiben kifejezni a z ő díjazásukat, és nem ilyen bizonytalan költségvetési utalást meghagyni a törvényben. Ugyancsak ehhez a témakörhöz tartozik, hogy van egy olyan szakasz, amely kifejezetten hátrányos, mégpedig a nevelési díj összegeinek a felsorolása. A nevelési díj, ami a gyermek ellátására van rendelve, alapesetben az öregségi nyugdíjminimum 120 százaléka, kivételes esetben a jelenleg hatályos törvényben is magasabb, 140 százalék, például akkor, ha fogyatékos gyermekről van szó. Ez a módosítás az ő esetükben csökkentést tartalmaz. Számomra megfoghatatlan, hogy miért gondolt az előterjesztő itt csökkentésre, de ebben a szövegben 130 százalék szerepel. Azt gondolom, hogy ezt módosító indítvánnyal mindenképpen szükséges lesz korrigálni. Végezetül még egy kérdést vetnék fel a nevelőszülők jogállásával, illetve feladatkörével kapcsolatban, merthogy a hatályos 55. §t is újrafogalmazza a törvény. Ennek az újrafogalmazásnak a során bekerült a feladatok közé a következő: "elősegíti a gyermek vallási vagy lelkiismereti meggyőződésé nek szabad megválasztását, kinyilvánításának gyakorlását, a hit- és vallásoktatásban való részvételét". Azt gondolom, indokolt, ha egy ilyen szöveg olvastán a szabad demokratákban él