Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 13 (216. szám) - Az ülésnap megnyitása - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
4280 részesülnek azok a családok, amelyek a gyermeknevelés költségeit nem képesek előteremteni, és a gyermekek számára a létfenntartás alapvető feltételei nem biztosítottak. A jogi szabályozás cé lja, hogy meghatározott intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről. A lakóhely szerint illetéke s települési önkormányzatok kiegészítő családi pótlékban részesítik azokat a családokat, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A háztartásban élő gyermekes családok esetében ez az összeg re ális határt szab, ám a csonka családokban e jövedelemhatár már gyakran kizárja a támogatás megítélésének lehetőségét. Ennek elkerülése érdekében nyújtottam be az önálló képviselői indítványomat, mert a kiegészítő családi pótlékhoz jutás jövedelmi feltétele inek differenciálására van szükség. Ez oly módon történik, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők ne kerüljenek hátrányba a kétszülős családokhoz képest; különösen az idei évben, amikor a minimálbér 40 ezer forintra emelése következtében számos esetben t apasztalható, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők a jövedelememelkedésük folytán kiesnek a kiegészítő családi pótlékra való jogosultságukból. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy e támogatási formát 60 százalékban a gyermeküket egyedül nevelő szülők kérik, éppen a nehéz megélhetési körülményeik miatt. Ezért javasoltam, hogy a kiegészítő családi pótlékhoz való jutás jövedelmi feltételeinek megállapításánál a jövedelemhatárokat 25 százalékkal emeljék meg, ami 2001ben 22 887 forint lenne. Ez azt jelente né, hogy aki 22 800 forintot keres, az is megkaphatná ezt a kiegészítő családi pótlékot, mert most csak 18 310 forintig kapja, ha ezen felül van a keresete, akkor már kiesik ebből a támogatásból. A benyújtott törvényjavaslat elfogadása után örömmel állapít ottam meg, hogy a kellő időben megtett javaslatomat a kormány magáévá tette, és azt a törvényjavaslatba beépítette. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tárgyalásának van még egy nagyon fontos aktualitása: éppen száz éve annak, hogy a családjukból kikerült gyermekekről történő gondoskodás intézménye állami szinten kialakult. Erre nagyon is szükség volt, mert az elmúlt évszázad eseményei, mint például a két világháború, tömegesen termelték a családjukat elvesztett árva gyermekeket, akikről a gondosko dás csak állami szinten, a társadalom egészének összefogásával történhetett. (10.40) Ez az állami gondoskodás azonban még nem volt képes a gyermekek részére igazi otthont biztosítani, mivel mind elhelyezésük, mind pedig a velük való bánásmód nem volt olyan , amely pótolhatta volna az elvesztett szülői ház gondoskodását és szeretetét. Ezen kívül a gyermeki jogok érvényesítésére sem fordítottak figyelmet. A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény azonban már kiküszöbölte ezeket a hiányosságokat, és gyermekvéd elmi intézményrendszerével afelé közelít, hogy a családjukból kiszakadt gyermekek családhoz közeli ellátásban részesüljenek, és hivatásos nevelőszülők segítségével egészen kiscsaládos környezetben nőjenek fel. A gyermekek érdekét szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint a gyermektartásdíj megelőlegezése mint szociálpolitikai jogintézmény, kikerült a bíróságok hatásköréből, és a gyámhivatali rendszerbe illesztve került ismét újraszabályozásra. Az e téren tapasztalt gyakorlat ugyanis azt bizonyította, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésére a bíróság eljárása bürokratikusan hosszadalmas volt, ami nem szolgálta a kiskorúak érdekeit. A javaslat újraszabályozza az otthonteremtési támogatást mint normatív, pénzbeli támogatást a családi háttérrel nem rendelkező felnőttek differenciált módon való támogatására. Ennek a támogatásnak a legnagyobb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszerese. Ez az összeg az öt éven belüli benttartózkodás esetén elérheti az egymillió forintot is, vagyis az öregségi nyugdíj mindenkori összegének a hatvanszorosát.
