Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Döntés ki nem hirdetett törvény átdolgozásra történő visszakéréséről - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Áder János): - KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz):
4202 ténylegesen érvényesíteni az esélyegyenlőséget, hiszen az nem vitatható, hogy ez az egyenlőtlenség létezik, és erre a legjobb példákat, a számszerűsíthető példákat a munka vil ágából lehet felhozni. Ma Magyarországon a nők keresete a munka világában lényegesen alacsonyabb, mint a férfiaké. Igazolja ezt egy 1998as adat, amely szerint 1998ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak bruttó havi átlagkeresete 76 400 forint vo lt, a nők ugyanilyen átlagkeresete pedig 60 500 forint volt. Ez jelentős különbség, és nyilván nem indokolt, hiszen a nők végzettsége, képzettsége és munkateljesítménye ugyanazt a szintet eléri, mint a férfiaké. Ugyanígy számszerűen bizonyítható, hogy a nő k karrierlehetőségei is rendkívül beszűkültek, sokkal kevesebb nő éri el ugyanazzal a teljesítménnyel a magasabb beosztást, mint a férfiak. Az a törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés elé terjesztettünk, tulajdonképpen lehetővé kívánja tenni, hogy a bíró ság előtt végrehajthatóvá váljon, a bíróság által kártérítésre legyen kötelezhető az a munkáltató, amelyik a diszkriminációellenes tilalmakat nem tartja be. Ezenkívül a törvényjavaslatunk azt kívánja megcélozni, hogy az állam is aktívabb szerepet vállaljon annak a nem jelentéktelen értéknek a megalapozásában, amelyet a hátrányos megkülönböztetés tilalma jelent. Azt szeretnénk elérni, hogy az állam azokban az eljárásokban, ahol kedvezményeket biztosít, ne részesíthesse kedvezményekben azokat, akikről bebizon yosodik, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát megsértették. Így ne lehessen állami támogatáshoz jutni, illetőleg ne lehessen a közbeszerzési eljárásokban részt venni azoknak, akikről a bíróság előtt bebizonyosodott, hogy ezt a tilalmat megszegik. Tis ztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A számtalan megbeszélésen, vitán, konferencián nagyon sokszor találkoztunk a kormány képviselőjének álláspontjával. A kormány képviselői minden ilyen alkalommal azt mondták, hogy egyetértenek azzal, hogy ez a probléma létezik, egyetértenek azzal, hogy ezt a problémát kezelni kell. Tisztelettel szeretnénk megkérdezni, hogy ha egyetértenek azzal, hogy a probléma létezik és kezelni kell, akkor miért nem támogatják a törvényjavaslatunkat. Reméljük, hogy ez itt ma m egváltozik, és önök igen szavazataikkal lehetővé teszik, hogy a kérdésről a parlamentben vitatkozni tudjunk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Most a frakciókat kérem, hogy jelezzék felszólalási szándékukat, kétp erces időkeret áll ez esetben is rendelkezésükre. Megadom a szót elsőként Koltai Ildikó képviselő asszonynak, FideszMagyar Polgári Párt. KOLTAI ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd mondjam azt a tisztel t képviselőtársnőmnek, hogy igenis tudjuk mi is, hogy létezik ez a probléma, de a Magyar Köztársaság alkotmánya XII. fejezetének 70/A. és 70/B. §a kimondja a diszkrimináció tilalmát, és foglalkozik az esélyegyenlőséggel. Hadd olvassam fel itt a 70/B. § (2 ) bekezdését, amely elmondja, hogy az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga. Elmondható, hogy az alkotmányos alapok terén alapvető változtatásokra nincs szükség az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. To vábbá a munka törvénykönyve megfelelő paragrafusai tiltják a diszkriminációt, és szintén előírják az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. Ezenkívül közel ötven jogszabály és azok végrehajtása tiltja a megkülönböztetést. 1999ben létrejött a Nőképviseleti Ta nács, amelynek pont ez a legfontosabb feladata. Például olyan programokat szervez, hogy bírákat, munkaügyi felügyelőket, tisztségviselőket képez az esélyegyenlőség és jogérvényesítés témájában. Tisztelt Ház! A képviselő asszony elmondta, hogy az Unió orszá gaiban ez gyakorlat. Ez nem így van, hiszen nagyon ritka az ilyen egységes és jogi jellegű szabályozás az Unióban is. Mint az előzőekben kitűnt, a hatályos magyar jogrend az alkotmánnyal együtt garantálja az esélyegyenlőséget, és a megkülönböztetés tilalmá t. A FideszMagyar Polgári Párt frakciójának az a
