Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Dr. Hegedűs Mihály (FKGP) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Ki védi meg, ki gazdálkodik a termálvízvagyonnal?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP):
4174 Sajnos, államtitkár úr (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , konk rét választ - nemcsak én, hanem hogy a lakosság is nyugodtan viseltetne - nem adott, így nem tudom elfogadni a válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tehát a képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát. Kérdezem tehát önöket, hogy elfogadjáke az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 43 tartózkodás mellett elfogadta az államtitkári választ. Tisztelt Képviselőtársa im! Mielőtt továbbmennénk, szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy az el nem fogadott interpellációról szóló bizottsági jelentés vitája nem számított bele az interpellációs időszakba, tehát az interpellációkra fél hatig kerül sor; fél hattól hatig pedig a kérdések következnek. Kérem, hogy ezt a jelenlétüknél szíveskedjenek figyelembe venni! (Folyamatos zaj.) Dr. Hegedűs Mihály (FKGP) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Ki védi meg, ki gazdá lkodik a termálvízvagyonnal?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Dr. Hegedűs Mihály, a Független Kisgazdapárt képviselője, interpellációt nyújtott be a közlekedési és vízügyi miniszterhez, "Ki védi meg, ki g azdálkodik a termálvízvagyonnal?" címmel. Kérem képviselőtársaimat, tiszteljék meg egymást azzal, hogy figyelik a kérdést, és természetesen a választ is! Öné a szó, képviselő úr DR. HEGEDŰS MIHÁLY (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt M iniszter Úr! A Hévízi tó világviszonylatban is egyedülálló, védendő természeti érték, és egyben népszerű turisztikai célpont. A gazdasági értékét a Tudományos Akadémia már 1988ban 2 milliárd dollárra becsülte. Felbecsülhetetlen a betegek gyógyításában bet öltött szerepe; az európai hírű magyar balneológiai gyógyászat zászlóshajója. Hévíz város lakossága megdöbbenve értesült arról, hogy a Hévízi tótól egy, illetve három kilométerre újabb termálkutak fúrására kerül sor, a NyugatDunántúli Vízügyi Igazgatóság engedélyével. A város önkormányzata és a tavat kezelő Szent András Kórház a napokban értesült hivatalosan is az engedélyek kiadásáról. A város és a kórház vezetése jelezte, hogy érintett az ügyben, és sérelmesnek tartotta, hogy a vízügyi igazgatóság az eng edélyezési eljárásba nem vonta be őket. A rendszerváltás előtti időben a nyirádi bauxitbánya vízszintsüllyesztése következtében végveszélybe került a Hévízi tó; az ennek hatására kialakult társadalmi felháborodás következtében alakított tárcaközi bizottság hathatós intézkedéseket hozott a folyamat visszafordítására. Az utóbbi években fokozódó termálvízkiemelés hatására a regenerációs folyamat lelassult. A bizottság egyik fontos döntése értelmében mindaddig, amíg a tó vízhozama nem éri el a 450 liter/szekun dum mennyiséget, újabb vízkivételek nem engedélyezhetőek. Ugyanakkor az elmúlt években sorra nyíltak a vízbázison a gyógyvizű termálfürdők. A napjainkban engedélyezettek közvetlen a gyógytó közelébe, annak a vízbázisára telepedtek. Tisztelt Miniszter Úr! A kiadott engedély alapján a fúrási munkák már meg is kezdődtek, annak ellenére, hogy egy kormányrendelet előírja a területfejlesztéssel kapcsolatban a szomszéd települések bevonását az egyeztetési eljárásba - ez nem történt meg.
