Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Dr. Hegedűs Mihály (FKGP) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Ki védi meg, ki gazdálkodik a termálvízvagyonnal?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FÓNAGY JÁNOS közlekedési és vízügyi miniszter:
4175 Tisztelt Miniszter Úr! Kérdésem és kérésem is egyben: mivel a vízügyi igazgatóság az engedélyeket saját hatáskörben nem tudja visszavonni, a tisztelt miniszter úr a hatáskörébe tartozó intézkedést megteszie a nemzeti kincsként kezelt gyógytó veszélyeztete ttségének az elhárítására? Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára dr. Fónagy János miniszter úr válaszol. Öné a szó, miniszter úr. DR. FÓNAGY JÁNOS közlekedési és vízügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a Hévízi tó nemzeti kincsünk, a megóvása minden érintett féltől a vonatkozó jogszabályok betartását s ami a tárc át illeti: betartatását követeli meg. A tó állapotának a megőrzése elsődlegességet kell hogy élvezzen, még akkor is, ha a gyógyvíz kitermelése jelentős gazdasági érdekeket érint. Nem lepődhetünk meg ugyanakkor azon sem, hogy egyegy vízjogi engedély kiadás a kapcsán a konkurens társaság, a megszerzett lehetőségeit is féltve, a tiltakozását fejezi ki. A tó vízhozama tekintetében a '80as évekhez képest napjainkban szerencsére sokkal jobb a helyzet. Ma már nincs probléma a tó regenerálódásával. A Földtani Inté zet és a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet által 2000ben elkészített tanulmány szerint a következő tíz évben, fokozatosan, a vízkivételek növelésére is sor kerülhet. Ennek figyelembevételével a NyugatDunántúli Vízügyi Igazgatóság 2001ben valóban kiadott két darab engedélyt termálkút tervezésére, illetve építésére, egy kérelem elbírálása pedig folyamatban van. Ezekből, ha elkészülnek, összesen 250 köbméter/nap vizet lehet majd kitermelni gyógyászati célokra. Ez a 3 liter/szekundum vízmennyiség a tó jelenl egi vízhozamának még 1 százalékát sem éri el. Az ilyen kis mértékű vízkivétel 2, 6, illetve 10 kilométerre a parttól az elvégzett vizsgálatok szerint nem lesz hatással a tó állapotára, veszélyeztetettségről tehát nem lehet beszélni. Ami pedig a vízjogi eng edélyezési eljárást illeti: hogy kit lehet és kit kell bevonni az engedélyezési eljárásba, nem a vízügyi igazgatóság döntésétől függ, hanem a vízi létesítményekkel kapcsolatos jogszabályok határozzák meg. Ennek megfelelően a két kút építésével érintett els őfokú építésügyi hatósággal kellett egyeztetni. Tehát az államigazgatási eljárások a vonatkozó jogszabályoknak megfeleltek. Csak a pontosság kedvéért jegyzem meg, hogy a képviselő úr által felhívott kormányrendelet nem a vízi létesítmények engedélyezési el járásáról, hanem a településrendezésről és az építésügyi szabályokról rendelkezik. A vízügyi igazgatóság által kiadott vízjogi engedélyek ellen egyébként felügyeleti intézkedés kezdeményezhető az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál, melynek a hatáskörét a tá rca, jelesül én, nem vonhatja el. A másodfokú hatóság esetleges sérelmezett intézkedése ellen pedig a panaszos a közigazgatási bírósághoz fordulhat. Lehetőség van tehát arra, hogy aki vitatja a sérelmezett döntést, az jogorvoslatot keressen. Kétségtelen, h ogy figyelemmel kell lennünk a régebben engedélyezett vízhasználatok szabályszerű működésére is. Éppen ezért intézkedésemre a vízügyi igazgatóság a következő hetekben valamennyi, Hévíz környéki engedélyezett vízkivételt felülvizsgálja. A nyilvántartás szer int ugyanis van olyan vízhasználó, aki a számára engedélyezett víztermelést a tó közvetlen környezetében 2000ben, saját önbevallása szerint is, jelentősen túllépte. A képviselő úr utalt arra is, hogy az elmúlt években sorra nyíltak a Hévízi tó vízbázisán a termálfürdők - ilyenek megnyitásáról nem tudunk. A Hévízi tótól körülbelül tíz kilométerre lévő kehidakustányi fürdő 1984 óta üzemel. (16.40)
