Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
4119 nem tagjai a jelzett kamaráknak. Ennek a változásnak nem lehet jogharmo nizációs oka, és a korábbi törvények belföldiek számára kedvező felpuhítása véleményünk szerint szükségtelen. Kérdőjeleket vet fel a gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló 1994. évi törvény módosítása is. A törvénytervezet a gyó gyszerészdiploma megszerzését követően ötéves szakmai gyakorlatot követel meg a személyi jog megszerzése érdekében pályázatot benyújtó gyógyszerészek számára, de ez az idő az európai gazdasági térség bármely tagállamában megszerezhető. Véleményünk szerint nem sértene jogharmonizációs érdekeket egy olyan kikötés, hogy ebből az ötévnyi szakmai gyakorlati időből legalább 11,5 évet Magyarországon kelljen eltölteni. Ismerve az egyes országok gyógyszerészi gyakorlatában meglevő jelentős különbségeket, nem helyes eljük azt, hogy a hazai gyakorlat minimális ismerete nélkül személyi jog megszerzésére nyújthassanak be pályázatot más országokban gyakorlatot szerzett gyógyszerészek. Világszerte óriási konkurenciaharc folyik a gyógyszerpiacok megszerzéséért és az új gyóg yszerek elfogadtatásáért. Ez a gazdasági érdek gyakran nem veszi figyelembe az emberi egészség követelményeit, és sok országban piacra dobhatnak új termékeket anélkül, hogy megnyugtatóan feltárták volna az ilyen gyógyszerek használatából fakadó mellékhatás okat és következményeket. A megnyugtató eredményekhez ugyanis elengedhetetlenül több év kutatómunkája lenne szükséges. Ez a törvényjavaslat a korábbi két évről fél évre csökkenti a gyógyszertörzskönyvezési eljárás időtartamát. A változtatás egyértelmű en növeli a veszélyt, amit a külföldön gyártott, de a gyógyszerhasználat következményeinek kellő feltárása nélkül gyorsan piacra dobott termékek jelentenek. Kelle vállalnunk ezt a kockázatot? Nem lehetnee további feltételekhez kötni a lerövidült hazai gy ógyszertörzskönyvezési eljárási időt? A korábbi években már épp elegendő kedvezőtlen tapasztalat született a miatt az előírás miatt, hogy a biztosított járóbetegellátás keretében csak akkor jogosult a gyógyászati céllal rendelt gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árának támogatására, amennyiben a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e feladatra kijelölt orvosa ezt megrendeli. Ma a korrupció legáltalánosabb kiváltó oka ez a gyakorlat, és ennek a bizonyítása nagyon nehéz. Sajnos, minden várakozásunk kal szemben ez a törvényjavaslat nem orvosolja ezt a visszás állapotot. A mai helyzeten egy egyszerű módosító indítvánnyal nem lehet segíteni, mi csak arra kívánjuk felhívni képviselőtársaink és a miniszter úr figyelmét, hogy a mai gyakorlat rossz, felülvi zsgálatra és változtatásra szorul. (11.20) A Magyar Igazság és Élet Pártja egyértelműen üdvözli a törvényjavaslatnak azokat az elemeit, amelyek a külföldön tartózkodók betegségét vagy balesetét gyors segítség révén gyógyítanák. A jogharmonizációs kényszer kétségtelenül siettette ezen a területen az előrelépést. Arra is gondolnunk kell, hogy nemcsak a tehetősebb világjárókat, turistákat szolgálja ez a változtatás, hanem az egyre több, külföldön dolgozó magyar állampolgárt is. A szociális jogosultságok szabál yainak a megváltoztatása többnyire technikai jellegű, és egyet lehet ezekkel érteni. Bizonyos fokú kicsinyességre utal ezek sorában a gyermekgondozási díj összegének az évről évre történő felülvizsgálata. Az önmagában helyes, az anyák érdekeit szolgáló lép és mögött az áll, hogy a gyermekgondozási díjat már nem egyszerűen a minimálbér kétszeresében állapítja meg a törvény, hanem évről évre változó fix összegben. Véleményünk szerint, ha mintegy 300 ezer ember fizetését növeltük meg az idei minimálbéremelés r évén, és várható ugyanennyinél egy 10 ezer forintos emelkedés jövőre is, akkor attól a csak néhány ezernyi, a magasabb kereseti sávban foglalkoztatott, gyermekgondozási díjon levő anyáktól nem kellett volna sajnálni a minimálbéremelés rájuk kisugárzó hatá sát.
