Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 12 (215. szám) - Az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egé... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
4117 Ha ezen alapelvek fényében tekintjük a benyújtott törvénymódosítást, akkor megítélésem szerint megfelel ezeknek a kritériumoknak, és mind a kötelező egészségbiztosítás ellátásáról, mind a tbellátásról, a családok támogatásáról, illetve a fogyatékos személyek jogairól szóló törvénymódosítás ezeken a kereteken belül marad, é s ahol lehetséges, mert van olyan pont a családtámogatási rendszeren belül is, amit nem feltétlenül szükséges országhatáron kívül nyújtani, ott ennek gátat is szab a törvényjavaslat. Való igaz, a törvénybe bekerültek - de szerintem elenyésző kisebbségben - a jogharmonizációval össze nem függő módosítási javaslatok. Úgy gondolom, elfogadható ez a metodika, hogy nem egykét paragrafusos törvénymódosítások tömkelegével foglalkoznunk, hanem amikor egy törvényjavaslathoz egyéb okból hozzányúlunk, akkor ezeket a dolgokat is megpróbáljuk rendezni. Ilyen a gyed megállapításával kapcsolatos kérdéskör is, ami azonban megítélésem szerint jelen megfogalmazásában nem eléggé pontos. Való igaz, hogy pótlólagosan próbál reparálni bizonyos dolgokat, de mindenféleképpen bele kellene tenni ide a 20. §ba, hogy az évenkénti felülvizsgálat eredménye nem lehet az, hogy a korábban lefektetett összegnél kevesebb gyedben részesüljenek az érintettek. (Béki Gabriella: Miért nem?) Mert akkor értelmét veszti az egész törvényjavaslat, ill etve a gyed szellemiségével nem egyezne. Gondolom, majd a részletes vita kapcsán, a módosító javaslatoknál ezeket meg fogjuk tudni vitatni. Nem kívánok itt a fogászati kezeléssel kapcsolatos dolgokkal foglalkozni, de azért abban egyetértünk, hogy azok az i ntézkedések, amelyek az egészségügyi ellátásnak ezt a részét 1995ben érintették, negatív módon hatottak a fogászati ellátással kapcsolatos igénybevétel szempontjából. Mindenféleképpen üdvözlendő, hogy a fogmegtartó kezelések teljes körűvé váljanak. Azonba n abban az esetben, ha a teljes körűvé válásban a szolgáltatókat, jelen esetben a fogorvosokat sem tesszük érdekeltté, tehát ezekért a szolgáltatásokért járó ellentételezést nem megfelelő módon finanszírozzuk, akkor nem fogjuk tudni elérni a kívánt hatást. Összefoglalva: a Magyar Demokrata Fórum megítélése szerint a törvényjavaslat benyújtása időszerű volt, a törvényjavaslatban megfogalmazott céloknak megfelel, még ha néhány módosítást szükségesnek is tartunk, támogatjuk, és egyben javasoljuk, hogy nagyon j ó lenne, ha a módosító javaslatok benyújtásának határidejét a következő héten nem zárnánk le, hanem azt eltolnánk az őszi időszakra, mert valóban egy bonyolult rendezésről van szó, ami több időt tesz szükségessé, és így elkerüljük azt, hogy felesleges módo sítókkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) tegyük lehetővé a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Erkel Tibor úrnak, a MIÉPképviselőcsoport nevében felszólaló képviselőnek. (11.10) ERKEL TIBOR , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Asszony! Észrevételeink az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális, a gyermekvédelmi ellá tást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló T /4614. számú törvényjavaslathoz... - kétségkívül hosszú cím, hiszen nyolc törvény megváltoztatását javasolja ebben a törvényjavaslatban a kormány. Az indítványok célszerűségével egyet lehet érteni, a változtatások jogharmonizációs indíttatását azonban érde mes megvizsgálni abból a szempontból, hogy nem adjuke fel jogos nemzeti érdekeinket az uniós országok jogrendjéhez történő gyors alkalmazkodás jegyében, miközben mi magunk még távolról sem vagyunk uniós tagállamok.
