Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. június 11 (214. szám) - A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAKONYI TIBOR (MSZP):
4054 végigmenni azokon a tételeken a 4.től a 18. pontig, amiről azt gondolom, hogy mindenképpen fontos k iemelni. Először is a 7. § 5. pontjánál szeretném azt a szakmai tételt fölemlegetni, hogy itt arról van szó: eltiltást, sportfegyelmi büntetést csak a szakszövetség szabhat ki, ez szerepel a törvénymódosító javaslatban. Ez azt is jelenti, hogy mondjuk, a l abdarúgóliga nem és a különböző hivatásos alszövetségek szintén nem szabhatnak ki büntetést. Azt gondolom, hogy ez ellentétes azzal a gyakorlattal, ami kialakult például a labdarúgásban, amit tisztelt kormánypárti képviselőtársaim egyébként is preferálnak. Nem tudom, hogy ez a mostani gyakorlat és a jövőbeni gyakorlat hogyan lesz konform, de izgatottan várom majd a miniszteri vagy államtitkári zárszóban, hogy erre a kérdésre szakmai választ kaphassak. A másik: a 8. §ban szintén a sportfegyelmi eljárással ö sszefüggésben az (1) bekezdésnél szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor, ha valaki egy jelentést egy nappal később küld be, akkor milyen sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni a sportszervezettel szemben, illetve mi történik, ha valaki az előírásokat m egszegi, mi fog vele történni. Náspángot kap vagy körmöst, vagy tessék mondani, mi ennek a szankciója? A 9. §nál van egy olyan szabálytalanság, amit általában több sportágban holtidőben elkövetett szabálytalanságnak hívnak. Nem tudjuk, hogy erre vonatkozó lag mi fog itt történni, ki fog itt fegyelmi eljárást tenni azokkal szemben, akik holtidőben fogják ezeket a szabálytalanságokat elkövetni. Egyébként továbbra is az a véleményünk, hogy egy sportszervezet csak a tagjaira hozhat fegyelmi döntést, aki a sport szervezetnek nem tagja, bármilyen civil konstrukcióban, arra nem lehet fegyelmi büntetést hozni, tehát nem is értjük, hogy ez hogy van. (19.30) Ami még a számunkra a legmegdöbbentőbb, hogy a végelszámolás és a csődeljárás szabályait is a sportszövetségekre kívánják alkalmazni. A múltkori heves általános vitában tisztáztuk, hogy egyetlenegy sportszövetséget sem kellett államilag megsegíteni, illetve állami pénzt belepumpálni. Nem értjük, miért kell a szövetségeket gazdasági fenyegetettségnek kitenni, csődelj árással fenyegetni. Azt gondoljuk, hogy ide a civil szervezetek szabályai tartoznak. Ráadásul a mi felfogásunkban a szakági sportszövetségeknek a szakági egyesületek a tagjai. Tehát nyilvánvaló, hogy erős kontroll alatt állnak a sportszövetségek, egyrészt a civil társadalom részéről, másrészt az állam is beépítette ezeket a kontrollokat, nagyon durván. Így a kirendelt könyvvizsgáló, akivel a nemzeti sportszövetség állandóan kutakodhat, elmehet, megnézheti a folyószámlát, belelapozhat a civil szervezet össze s számlájába, belenézhet a főkönyvébe - ezt nem tartjuk civilbarát lépésnek. Nekünk az a véleményünk, hogy a sportági szövetségekre ne vonatkozzon a csőd- és végelszámolásról szóló törvény. Másrészt, ha jól értem, a "hogyan kell alkalmazni" című kérdésben a csődtörvény nincsen módosítva. A 13. §ban a dupla regisztrálás kérdése merül fel, ami azt jelenti, hogy eddig a bírósági nyilvántartásbavétel volt a civil sportszervezetek legitim nyilvántartásbavételi formája. Most egyébként bevezet egy újabb regiszt rációt, egy újabb állami kontrollt, hogy a szakszövetséget nyilvántartásba veszi a nemzeti sportszövetség, amelyik maga is civil szervezet. Gyakorlatilag a nemzeti sportszövetség kérheti azt, hogy nyilvántartásba vegyenek egy szakszövetséget. Ezt az jellem zi, hogy van a civil sportszervezet, aztán van az állam által megbízott felügyelő civil sportszervezet, s ezeknek a viszonya az aláfölérendeltségen alapszik. Ez azt jelenti, hogy van civil sportszervezet, meg kevésbé civilebb sportszervezet, amelyikben ne m bízunk meg, ezért állami kontroll alá vonjuk. Ugyancsak ehhez a dologhoz tartozik, hogy a törlésnél is hasonló lehetősége van a nemzeti sportszövetségnek, hiszen kezdeményezheti a szakszövetségnek a Fővárosi Bíróság által a nyilvántartásból való törlését . Mi nem értünk egyet azzal, hogy akár száműzni is lehet a sportból egy szövetséget, mondjuk, a nemzeti sportszövetség civil szervezet révén. Mélyen felháborítónak tartjuk ezt; most bejelentem, biztos, hogy ebben a kérdésben az Alkotmánybírósághoz fogunk f ordulni.
