Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3883 termékváltást, a kínálat folyamatos megújítását. A nagyobb baj azonban az velük, hogy a piacgazdaság viszonyai között nem elég hatékonyak. Az éles pia ci verseny esetében egy hatósági vizsgálat, szakvélemény, engedély nem biztosíték arra, hogy az abban foglaltakat be is tartják. A hatóságnak a helyszínre kell mennie, a termelést, a forgalmazást - importot és belföldit egyaránt - ellenőriznie és a szabály ok megsértése esetén szigorúan intézkednie kell. Ezt a szükséges változtatást szolgálja a törvény most benyújtott módosítási javaslata, melynek legfontosabb eleme az 5. §, mely megszünteti az úgynevezett új termék fogalmát, ami az EUban máshol nem ismert, rendkívül tág, lényegében minden élelmiszer beleesik. Megszünteti az új terméknek számító importélelmiszer előmintájának kötelező előzetes vizsgáltatását. Eszerint az importőrnek a behozni kívánt élelmiszer mintáját minőségi és közegészségügyi vizsgálatra kell beküldeni. Ha ezek a vizsgálatok megfelelőek, három évig minden további ellenőrzés nélkül importálható a termék. Megszünteti az új terméknek számító élelmiszer előállításának kötelező engedélyeztetését. Az engedélyeztetés a végrehajtási rendelet rész letes szabályai szerint csak azokat a kisebb jelentőségű és volumenű termékeket érinti - az élelmiszerek körülbelül 2025 százalékát , melyek a magyar élelmiszerkönyvben nem szabályozottak. Megszünteti az élelmiszerelőállító hely létesítésének engedélyez ését, miután az építési engedélyezés rendszere miatt ez felesleges. Az 5. § szerinti engedélyezés eltörlés következménye az 1. §, ugyanis a különleges táplálkozási igényeket kielégítő, ilyen például a diétás élelmiszer és az új élelmiszer, ilyen például a genetikailag módosított, melyek természetesen az EU szerint is előzetes engedélyhez kötöttek, esetükben nálunk eddig csak az előállítás engedélyezése volt előírva. Ennek oka, hogy ezen termékek - miután a mi új termék fogalmunkba minden más élelmiszerrel e gyütt beletartoztak - importjának kötelező előzetes vizsgálata biztosított volt. Az új termék előzetes vizsgálatának eltörlésével egyidejűleg tehát az új élelmiszerre és a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerre a forgalomba hozatal engedélye ztetését is elő kell írni. Ezzel az import és a hazai gyártás azonos elbírálását és a fogyasztók azonos színvonalú védelmét biztosítjuk. A 3. § rendelkezése is az új termék előállítási engedélyezése eltörlésének a következménye. Az engedélyezés ugyanis az úgynevezett gyártmánylap - mely a termék minden lényeges jellemzőjét rögzíti és elkészítése az előállító kötelezettsége - hatósági jóváhagyásával történt. A rendelkezés biztosítja, hogy maga a gyártmánylap - mely hasznos, szükséges, nem ellenkezik az EUgy akorlattal - megmaradjon, csak előzetes hatósági engedélyezése szűnjön meg. A gyártmánylap előkészítési kötelezettségére adható kivétel, mely jelenleg az őstermelők néhány speciális termékére létezik is, természetesen nem jelenti azt, hogy ezen termékeknek nem kell minden biztonsági és minőségi előírásnak megfelelni. Ez csak az adminisztrációs terheket csökkenti ezen indokolt esetben. A 2. § a termékek igen szűk körét: az ionizáló energiával kezelt, besugárzott élelmiszereket érinti. Az EU nemrég megjelent szabálya az erős fogyasztói ellenérzések miatt csak a termékek egy szűk körét, jelenleg a fűszereket engedi besugározni. A magyar szabályozás eddig nem tett ilyen kivételt, de a gyakorlatban nálunk is csak fűszerbesugárzás volt. A változtatás biztosítja, h ogy a mindenkori EUszabályozással összhangban lehessünk. A most eltörlésre javasolt előzetes engedélyezések munka- és költségigényesek, ezért természetesen pénzbe kerülnek. Ez az engedélyező, vizsgáló hatóságoknak, intézményeknek munkaerőfelszabadulást é s bevételkiesést egyaránt okoz. A felszabaduló kapacitásnak megvan a helye, erősíteni kell az ellenőrzést az élelmiszerforgalom területén. A feladatátcsoportosítás időigénye miatt javasoljuk a kihirdetést követő hatodik hónapban történő hatálybalépést. (A z elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A bevételkiesés pótlását segíti a 4. §. Ebben a gazdasági élet szereplőinek kérelmére végzett ellenőrzéseket, igazolásokat - melyeket elsősorban nemzetközi kereskedelmi célra egyre g yakrabban igényelnek az előállítók, kereskedők - díjkötelessé javasoljuk tenni.
