Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁNKI ERIK (Fidesz):
3867 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces felszólalásra jelentkezett Lezsák Sándor képviselő úr, MDF. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általános vita műfaja mindig csábítja az embert arra, hogy o lyan területre tévedjen, ahol aztán tényleg általános vagdalkozások kezdődnek. Úgy gondolom, hogy egyrészt szabad demokrata belügy, hogy mekkora a fantáziája és mit tud elképzelni, másrészt a részletes vitában alkalmunk lesz majd - ha itt lesz képviselőtár sam - részleteiben is megvitatni, és talán akkor pontosabban fogja értelmezni azt, amit elmondtam. Mert kiválasztani vagy kihúzni egy félmondatot, aztán megfelelő környezetbe tenni - olykor hamis következtetéseket lehet ebből levonni. Tehát azt jelzem képv iselőtársamnak: köszönöm, amit elmondott, és a részletes vitában majd beszélünk erről részletesen. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Felszólalásra megadom a szót tízperces időkeretben Bánki Erik képviselő úrnak, Fidesz. BÁNKI ERIK (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk történelmének, kultúrájának és művészetének pótolhatatlan örökségét képezik azok az anyagi valóságukban fennmaradt alkotások, amelyek mint kulturális örökségi javak, az ország és a nemzet kulturális hagyományainak hordozói, múltunk történelmi és nemzettudatformálói, a nemzeti vagyon részei, egyben az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői is. Kulturális örökségünk ezen tárgyiasult emlékei az egész nemz et közös kincsei, védelmük nemzeti összefogást kíván. Fenntartásuk, fokozott védelmük, jelentőségükhöz méltó használatuk, az egész társadalom számára való hozzáférhetővé tételük és átörökítésük közérdek. A kulturális örökségi javakban rejlő pótolhatatlan n emzeti és egyetemes emberi értékek védelme elsőrendű közérdekként olyan jogbiztonságot kíván, amelyet hosszú távra csak törvényi szintű alapok nyújthatnak. A törvény célja, hogy a nemzeti és egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött kulturális ö rökséget megfelelő védelemben részesítse, feltárása, megőrzése, fenntartása, hasznosítása, tudományos kutatása és feldolgozása, valamint közkincssé tétele alapvető szabályait egységes szemlélettel megállapítsa, a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos feladatokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket meghatározza, az integrált védelmi rendszert teljeskörűen életbe léptesse és működtesse. Mit is jelent a kulturális örökség védelmének, értékeinek megőrzése érdekében kialakított integrált szemlélet? Az előttünk fekvő törvényjavaslat három, korábban részben külön törvényben szabályozott szakmai területet - műemlékvédelem, régészet és kulturális javak védelme - szabályozza azonos szinte, egységes szemlélettel. Például a régészeti örökség elemei esetében e z azt jelenti, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően azonos jogszabály vonatkozik a régészeti emlékekre, valamint a régészeti leletekre, ha még eredeti helyükön, a feltárás előtt vagy alatt vannak, illetve mielőtt átmenetileg a régészeti lelőhelyen tárolják őket, s miután végleges elhelyezésre muzeális intézménybe kerültek. Az integrált szemlélet a törvény szerkezetének kialakításakor is érvényesült akként, hogy a tervezetet mintegy keretbe foglalják az örökségvédelem egészére vonatkozó szabályozási elemek, az általános rendelkezések, illetve a hatósági munka szabályozása. E kereten belül önálló részekben, illetve fejezetekben kerül szabályozásra a három érintett terület, a régészet, a műemlékvédelem és a kulturális javak védelme. A törvény a hatósá gi munka szabályozása során messzemenően tekintettel van az örökségvédelem sajátos szempontjaira, és örökségvédelmi érdekből hatósági engedélyhez köt több, korábban előzetes hatósági engedélyezési eljárást nem igénylő tevékenységet is. Különösen markánsan jelenik meg ez a műemlékvédelem területén, ahol a törvény a műemlékekben rejlő
