Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 31 (212. szám) - Az ülésnap megnyitása - A kulturális örökség védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BÁNKI ERIK (Fidesz):
3868 értékek megőrzése érdekében az általános építésügyi eljárásoknál szigorúbb szabályozást tartalmaz, a műemlékekkel kapcsolatban lényegében mindennemű beavatkozás előzetes hatóság i engedélyhez kötött. A kulturális örökség védelméről szóló törvényi szabályozás igénye hazánkban nem új keletű jelenség. Magyarországon az első ilyen jellegű szabályozást az 1929. évi XI. törvénycikk fogalmazta meg, mely a régészeti örökség védelmére vona tozó átfogó rendelkezéseket tartalmazta. Az elmúlt több mint 70 év során több törvény és miniszteri rendelet született, amely a társadalmi, gazdasági változások figyelembevételével arra törekedett, hogy e fontos kulturális értékek védelme az adott körülmén yek között a lehető leghatékonyabb legyen. Az e területre vonatkozó legutolsó módosulást az 1997. évi CXL. törvény jelentette. Az előző kormány szándéka az örökségvédelem egyes részterületei szabályozásának egységesítése volt ezzel a törvénnyel. Sajnos, ez a szándék a törvényben már korántsem köszön vissza. Nem túlzó ezért az a megállapítás, miszerint a kulturális örökség védelmére jelenleg nem létezik átfogó, egységes és koherens jogi szabályozás. A kijelentés megalapozottságát magyarázza a törvény megalko tásának folyamata is. A kulturális örökség egyes részterületeinek szabályozása mellett - gondolok itt a műemlékvédelmi törvényre vagy a levéltári törvényre - a kimaradt területek szabályozását a jogalkotó összezsúfolta egyetlen törvénybe. Így az általános célokat és alapelveket rögzítő törvény szakterületi szabályozást is tartalmaz, a szabályozás mélysége egyenetlen, és az általános célokat is megfogalmazó törvény és a már meglevő szaktörvények között nincs szerves kapcsolat. Ebben a helyzetben teljes körű jogharmonizációra és rendszerelvű szabályozásra van szükség. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat mind személyi, mind tárgyi vonatkozásában széles alapokon nyugszik, átfogóbb, mint azok a hatályos jogszabályok, amelyek jelenleg a ku lturális örökségvédelem tárgykörébe tartozó dolgokra vonatkoznak. E kiterjesztő hatály megalkotását az európai integrációs törekvésünkkel összhangban folyó eurokonform szabályozás igénye is indokolta. A tervezet a kulturális javak védelméről szóló 1997. év i CXL. törvényen, valamint a régészeti örökség védelméről szóló európai egyezményen alapul, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A törvényjavaslat általános rendelkezései között az első rész 6. §ában a kulturális örökség védelmének összehangolását és ir ányítását a nemzeti kulturális örökség miniszterére bízza, aki más szakmai és szakfelügyeleti testületek mellett a kormány által központi hivatalként létrehozott kulturális örökségvédelmi hivatalt is működteti. Ez a felügyeleti rendszer teljes összhangban áll az európai gyakorlattal, hiszen az Európai Unió bizottságának szakterületi felosztása is a kulturális területhez sorolja a műemlékek védelmének tárgykörét. Az új hivatal felállítását az összetett örökségvédelmi hatósági feladatok gyors és pontos ellátá sának szükségessége indokolja. A kulturális örökségvédelmi hivatal a hatósági engedélyezési eljárások átfedéseinek megszüntetésével megvalósítja a kulturális örökség védelmének integrált rendszerét. Erről a rendszerről már nagyon sokan sok fórumon beszélte k, azt gondolom, hogy alapvető fontosságú ennek megvalósulása. Az eddigi két intézmény, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Kulturális Örökség Igazgatósága összeolvadásával jön létre, ezért a központi költségvetésre nézve többletkiadást nem jelent. Reg ionális irodái elsőfokú hatóságként működve segítik a helyi ügyek helyben történő megoldását. Másodfokú hatóságként a tervezet szerint a hivatal központja járna el. Az új hivatal felállítása megvalósítja a kormányprogramban is szorgalmazott egyablakos ügyi ntézést, a hivatal hatékony működését modern informatikai rendszer segíti. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az általam elmondottak megalapozottan indokolják azt, hogy igenis szükség van e területen egy átfogó, a jelenlegi európai követelmények nek is mindenben megfelelő törvényre. Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat minden ilyen irányú igényt kielégít.