Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ):
3742 Megadom a szót Sáringer Gyula Ede képviselő úrnak. DR. SÁRINGER GYULA (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Egynéhány konkrét esetet szeretnék elmondani. Amikor hazajöttem a háborúból, a hadifogságból, elvetődtem egy Somogy megyei községbe: Pálmajornak hívták ezt a községet, egy cigány község volt, az új mindkét oldalán földputrikban laktak a cigányok. Most vasárnap jöttem haza az 55 éves érettségi találkozóról, és gondoltam magamban: elmegyek, megnézem ezt a közs éget. Meglepődtem, hogy ugyanannak a cigány községnek az útjának, utcájának mindkét oldalán házakban laknak a cigányok. Megálltam beszélgetni az egyik cigány emberrel, és megkérdeztem, hogy ki volt ott a pedagógus: Boros László és a felesége 35 évet töltöt t ebben a községben, és minden cigány tud írniolvasni, mindegyik házban lakik és mindegyiknek van munkahelye, a községben most is működik óvoda, napközi otthon és iskola. Már nyugdíjban van ez a házaspár, amely 35 évet ott töltött. Ez az egyik konkrét dol og, amit a cigánysággal kapcsolatban el tudok mondani, és ezt csak azért mondom el, mert a cigányság problémájának ez a megoldása: meg kell tanítani őket írniolvasni, utána el tudnak helyezkedni; erdészetben, csemetekertekben dolgoznak. Kiskorpádhoz esik közel ez a Pálmajor község, ott van egy hűtőház, és a hűtőházban is jelentős cigány populáció dolgozik. A másik dolog, amit el szeretnék mondani, az az, hogy Franciaországban dolgoztam majdnem két évig, ebből nyolc hónapot délen, Toulouseban töltöttem. Re ngeteg cigány él Franciaországban. Az egyik francia kolléga bejött hozzám a laboratóriumba, és azt mondta: jó lenne, ha szakállt növesztenék, mert a cigányság - igen jelentős populációt tesz ki Toulouse környékén - este elrejtőzik a parkokban; akinek szaká lla van, arról tudják, hogy francia, akinek nincs szakálla, arról azt gondolják, hogy turista, és annak betömik a száját és elszedik a pénzét. Úgyhogy én szakállat növesztettem, és szakállal is jöttem haza. (Dr. Takács Imre közbeszól.) Persze azóta levágta m a szakállamat, mert itthon meg azzal támadtak meg, hogy elmegy Franciaországba, és egzisztencialista szakállt növeszt - akkor az volt itt a probléma. (15.40) Úgyhogy behívattak a minisztériumba, és azt mondták, hogy a szakállamat vágassam le, mert az egz isztencialista szakállnak minősül. Mondtam, hogy én Sartret is hallgattam a Sorbonne egyetemen, de nem őtőle vettem, mert neki nem volt szakálla, és akik hallgatták, nekik se volt szakálluk. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (d r. Áder János) : Megadom a szót Fodor Gábor képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Először Kurucsai képviselő úrnak szeretnék válaszolni. A Gandhi Gimnáziumot magam is jól ismerem, és büszke is vagyok rá, hogy a miniszterségem alatt jöhetett létre. Nagyon örülnék annak, ha a képviselő úr is büszkélkedhetne Baranyában - nyilván másokkal együtt - eredményekkel. Baranya valóban egy speciális terület. A képviselő úr említette a nemzetközi közvélemény megítélés ét. Nyilván erről mindannyiunknak vannak személyes tapasztalataink, hiszen a képviselő úr is egy ilyet hozott fel. Azt gondolom, ezek különbözőfélék lehetnek, a tények viszont beszélnek. Hol látjuk a tényeket? Például az európai uniós országjelentésben. Az országjelentés évek óta, rendszeresen megemlíti azt, hogy ha Magyarországon vannak problémák bizonyos területeken, az egyik terület a romák helyzete, és ezen Magyarországnak változtatnia kell, javítania kell. Ez az egyik megjegyzésem. A másik: az igazságü gyminiszter asszony érdemben szólt hozzá a kérdéshez, és én ennek nagyon örülök. Szeretnék két dologra reagálni, az egyik az antidiszkriminációs törvény ügye.
