Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LAMPERTH MÓNIKA, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
3724 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági előadók felszólalására kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti ötötperces időkeretben. Megadom a szót Lamperth Mónikának, az önkormányzati bizottság a lelnökének, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő asszony. DR. LAMPERTH MÓNIKA , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr! Tisztelt Országgyűlés! Talán nem furcsa, hogy az önkormányz ati és rendészeti bizottság az ülésén Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának meghallgatása, illetve a napirend tárgyalása alkalmából elsősorban az önkormányzatok működésével kapcsolatos tapasztalatokról és a jelenté snek erről a részéről tárgyalt. Két szempontból is tárgyalta a bizottság a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jelentését és észrevételeit. Az első az, amikor az önkormányzat mint helyhatóság került górcső alá, és az önkormányzat vagy a hatóság tevék enységét vizsgálta valamilyen összefüggésben a kisebbségi biztos. Több olyan konkrét ügy, illetve ügytípus is szóba került, amely problémát jelent a mindennapi gyakorlat során, és a bizottság külön is foglalkozott egy kérdéssel a jelentéssel összefüggésben , mégpedig a lakhatással és a lakásfoglalók ügyével kapcsolatban. Tisztelettel emlékeztetem az Országgyűlést, hogy az elmúlt időszakban - és ez a vizsgált időszak, a jelentésre vonatkozó időszak - az Országgyűlés igyekezett felgyorsítani az önkényes bekölt özők kilakoltatását, és olyan törvényt hozott, amely ezt a felgyorsítást célozza. A kisebbségi ombudsman vizsgálatai megállapították, hogy ez a jogi, jogszabályi változtatás a körülményekben komoly változást nem hozott, nem oldotta meg a problémát; nem nőt t meg ugrásszerűen a kilakoltatások száma és az eljárás hatékonysága sem nőtt, ugyanakkor azokat a meglévő és rendkívül komoly feszültségeket, amelyek az ügy körül találhatók, semmilyen módon nem oldotta meg. Arra szeretném felhívni tisztelettel az önök fi gyelmét, hogy a jogalkotóknak a jövőben is érdemes erre a problémára figyelmet szentelniük. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés elnöke foglalja el.) A másik szempont, amelyről a bizottságban tárgyaltunk, a kisebbségi önkormányzatok és a telep ülési önkormányzatok mint két választott testület együttműködése, illetve a kisebbségi önkormányzatok működésének tapasztalatai és problematikái. A bizottság ülésén szóba került, miszerint a kisebbségi országgyűlési biztos már korábban is jelezte és konkré t javaslatokat is tett arra nézve, hogy a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó jogi szabályozást felül kell vizsgálni, pontosabban, precízebben kell meghatározni a helyi közügyek azon körét, amely a kisebbségi önkormányzatok feladatkörébe kellene hogy tar tozzon. A bizottság ülésén szó esett azokról a konfliktusokról, amelyek a települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok között óhatatlanul kialakulnak. Szó esett azokról a problémákról, amelyek a kisebbségi önkormányzatok feladatellátásával kapcso latban olyan szempontból jelennek meg - és ez konkrétan a cigány kisebbségi önkormányzatokra vonatkozik , amikor nem önmagában a kisebbségi önkormányzat tevékenysége a probléma, hanem az, hogy olyan feladatokat is kénytelenek ellátni, szociális és egyéb f eladatokat, amelyek igazából nem a kisebbségi önkormányzat feladatkörébe tartoznak, de amelyek igazából ennek a kisebbségnek a legnagyobb problémái ezen a területen. (14.10) Szó volt a bizottság ülésén arról is, hogy ha ezt a törvényt a következő önkormán yzati választásokig nem sikerül megváltoztatni és nem sikerül a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó szabályozásban azt a korrekciót és a kötelező feladatok körét újraszabályozni, ahogyan a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa javasolta, akkor fennáll a nnak a veszélye, hogy az egyébként is szegény
