Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LÁYER JÓZSEF, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
3723 A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló; valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1jétől december 31éig végzett tevékenységéről szóló beszám oló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája . Az előterjesztéseket J/3867. számon és H/4580. számon kapták kézhez. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Láyer Jó zsefnek, az emberi jogi bizottság alelnökének, az országgyűlési határozati javaslat előadójának, a napirendi ajánlás szerinti tízperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. LÁYER JÓZSEF , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a napir endi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság május 22én tárgyalta, elemezte, vitatta meg Kaltenbach Jenő úrnak, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. évi munkájáról szóló beszámolóját. Szóbeli kiegészítésében az országgyűlési biztos úr elmondta, hogy két kiemelkedő feladatot lát, amely a kisebbségi törvénykezés területén jelenleg a parlament előtt áll. Az egyik a kisebbségi törvény, illetőleg az ahhoz kapcsolódó törvénycsom agok módosítása. Az országgyűlési biztos úr személyesen, illetve munkatársain keresztül is részt vett annak az albizottságnak a munkájában, amely a kisebbségi törvény és a hozzá kapcsolódó törvénycsomag módosítását előkészítette, és ami nyilván előbb vagy utóbb remélhetőleg beterjesztésre kerül. Ezen belül két fő irányt jelölt meg. Az egyik a kisebbségi önkormányzatok autonómiájának kérdése, amellyel mindenképpen foglalkozni kell, hogy mely területekre, milyen módon, hogyan terjedjen ki ez az autonómia. A m ásik szintén kiemelkedően fontos terület: a kisebbségi és a települési önkormányzatok viszonyának rendezése, tisztázása. Az országgyűlési biztos úr ezen kívül kitért még a választójogi problémák megoldandóságára, valamint kiemelten kezelte az antidiszkrimi nációs törvény megalkotásának kérdését. A hozzászólásokban mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki képviselők nagyon pozitívan fogadták az országgyűlési biztos úr beszámolóját. A főbb területek, amelyeket érintettek: az állampolgárok megkülönböztetése a hivatalokban, tehát a hivatali diszkrimináció; általánosságban a diszkrimináció; illetve egy mostanában megmutatkozó - régebben is megvolt, de mostanában felerősödött - jelenség, a gyűlöletbeszéd kérdése. Nyilvánvaló, hogy ezek ellen egy antidiszkriminá ciós törvényben lehet majd fellépni. Szóba kerültek a munkahelyi diszkrimináció kérdései, illetve a kisebbségi média helyzete Magyarországon. A vita, illetve nem is azt mondom, hogy vita, hanem a beszélgetés erről a beszámolóról nagy egyhangúságot mutatott mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldalon. Ennek következtében az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság az országgyűlési biztos úr beszámolóját egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a parlamentnek, és ugyanígy kéri a parlamentet, hogy a bizotts ág által előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot a kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. évi munkájáról szóló beszámolójára vonatkozóan fogadja el. A bizottságnak ez a határozata is egyhangúlag született meg. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.)
