Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP):
3716 És most már szeretnék rátérn i valóban a 2000. évi munkára, az országgyűlési biztosok 2000. évi munkájára. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló 519 oldalnyi beszámoló részletes, kiváló tájékoztatás az országgyűlési képviselők számára. Ajánlom képviselőtársaimnak ezen jelentés megőrzését és tanulmányozását. Én az idegenforgalmi bizottságban dolgozom, de ennek ellenére jó pár napot szántam arra, hogy ezt az 519 oldalt végigolvassam, végiggondoljam, és szeretném, ha a többi képviselő is, ha nem is most, de a későbbiek során foglalkozna ezzel. A jól felépített, rendszerbe foglalt gondolatok, kiválóan szerkesztett kör- és oszlopdiagramokkal hozzájárulnak a tájékoztató megértéséhez. Az országgyűlési biztos igen szép, az állampolgárok jogait vigyázó te vékenységéről ezen rövid idő alatt csak néhány lényeges kérdéssel kívánok foglalkozni, mintegy mazsolázva a jelentésből. Az ombudsmanok 2000 novemberi VII. világkongresszusán megállapították, hogy - idézem : "Egy igazságos és a civil értékeken alapuló tár sadalomban olyan a kormányzati rendszer, amely a jogállamiság és az emberi méltóság tisztelete alapján működik. Tudatában van annak, hogy felelősséggel tartozik azoknak a polgároknak, akiknek a nevében cselekszik. Az ombudsman intézménye a maga sajátosan g yenge eszközeivel elszámoltatja a helyi és központi kormányzati rendszert, és ilyen módon hozzájárul a hatékony és jó közigazgatás fejlődéséhez." A magyarországi állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezen gyenge eszközöket - idézőjelbe a gyenge eszközök et - igen jól felerősíti eredményes munkájával, és szeretném Fenyvessy képviselőtársamnak is megemlíteni, hogy ez a felerősítés számtalan példával bizonyítható. Egyet lehet érteni azzal, hogy az emberi jogok sérelmeinek esetei tulajdonképpen az egyes ember ek és az emberek csoportjainak konfliktusa az állami túlhatalommal, az egyre növekvő hatalmat jelentő szaktudással, a piaci törvényekkel, a kialakult monopolhelyzettel vannak kapcsolatban. És mivel ezek a túlhatalmi jelenségek erősödnek, ezért az ombudsman intézményére a jövőben még inkább szükség van. Az is helytálló megállapítása a beszámolónak, hogy az országgyűlési biztosi eljárás sikere, az állampolgári jogok hatékony védelme azon múlik, hogy mennyiben sikerül szakmai - még egyszer mondom: szakmai , é rzelmi és politikai befolyástól mentes kapcsolatot kialakítani a vizsgált hatóságokkal. Gönczöl Katalin asszony a beszámolójában hangsúlyozta azt, hogy kiváló szakmai kapcsolatot tudtak kialakítani a különböző hatóságokkal. Az országgyűlési biztos nemcsak a kormányzatnak, hanem az Országgyűlésnek is igen fontos információs bázisa, a kinyilvánított és jogos sérelmek csokorba gyűjtésével. Úgy gondolom, hogy a tisztelt Ház egyetért a beszámoló azon megállapításával, amit már a korábbiakban mondtam, de még egys zer ismétlem, hogy a legrászorultabb, legelesettebb rétegek alapvető emberi jogainak védelme a demokratikus fejlődés és felzárkózás záloga. A hivatal 2000ben - mint ahogy már korábban is elhangzott - 6002 ügyet iktatott, ami az előző évhez viszonyítva 11 százalékos növekedést jelent. Országgyűlési képviselőként is sokszor megtapasztalom azon megállapítást, hogy a panaszosoknak sokszor az is kielégítő, ha meghallgatják őket. Sajnos, jogos gondot okoz a hivatal számára, hogy az ügyfelet fogadó munkatárssal e gy szobában dolgozók kénytelenek dolgozószobájukat elhagyni az őszinte, nyílt beszélgetés érdekében. Ezen változtatni kellene, mert a kis alapterületű szobákban négyen dolgoznak. Már volt szó arról, hogy a költségvetésnek hatékonyabb segítséget kellene enn ek kapcsán adnia. Fogadóóráimon én is megtapasztalom, hogy a panaszosok között sok az idős ember. Véleményem szerint ennek egyik oka az, hogy a kormányzat nem fordít kellő figyelmet gondjaikra, de bizonyára az is közrejátszik, hogy a rendszerváltás előtti biztonsághoz hozzászokott emberek már nem élvezik a társadalmi értelemben vett biztonságot. Ferge Zsuzsa helyesen szól arról, hogy a rendszerváltással nem nyertünk annyi szabadságot, mint amennyi biztonságot vesztettünk. Egyetértek a beszámoló azon megálla pításával, hogy az országgyűlési képviselők többször fordulhatnának az országgyűlési biztoshoz. Fogadóóráimon számtalan esetben megadtam panaszosaimnak a hivatal címét, ha problémájukat nem tudtam orvosolni. A beszámoló megállapítja,
