Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP):
3706 életkörülményeinek alakítására, alkalmasake a kitűzött cél elérésére, vagyis a mindennapokban történő alkalmazásra. Számomra az egyik legfőbb tanulság, amelyet az országgyűlési biztos asszony jelentéséből leszűrtem, az, hogy messze nem elegendő az állampolgári jogokat törvényekben szépen megfogalmazni és deklarálni, gondoskodnunk kell azokról a feltételekről is, amelyek annak biztosítására hivatottak, hogy a jogalkalmazás során az állampolgári jogok sérülésmentesen érvény esülhessenek, ne fordulhasson elő, hogy az adminisztráció az emberek számára útvesztőként jelenik meg. (12.40) Mert nem elég deklarálni, hogy a gyermeket anyagi, szociális ok miatt nem szabad kiemelni a családból. Gondoskodni kell átmeneti szállásokról, h ogy a kilakoltatás fiatal áldozatainak ne legyen végzetszerű osztályrészük az állami gondozás. Nem elég büszkének lenni az egészségügyi törvény betegjogi fejezetére, oda kell figyelni a betegjogi képviselők munkafelté teleire, hogy ne legyenek ezek az emberek az ÁNTSZ kiszolgáltatottjai. Nem elég az időskori járadék intézményét bevezetni a nyugdíjra nem jogosult idős emberek biztonságának szerény mértékű megalapozása céljából, arra is figyelni kell, hogy a kedvezményeze ttek valóban hozzájuthassanak a járadékukhoz. Ezért, az ilyen feladatokra állítottuk az országgyűlési biztosokat - úgy is fogalmazhatnám: a parlament őrszemeként. Meggyőződésem, hogy éberek és hatékonyak voltak az őrizők, és miközben egyre több állampolgár elismeri tevékenységük fontosságát, hasznosságát, az is határozott véleményem, hogy az országgyűlési biztos asszony biztos alapokra építette az ombudsmanok házát; olyan házat épített, amely akár több generáción átívelő időszakban is jól szolgálhatja a min denkori országgyűlési biztosokat. Azt gondolom, hogy az emberi jogi bizottság értékelő javaslatát a plenáris ülés is megfontolhatja, és érdemes lenne a tisztelt Háznak jegyzőkönyvben is kifejeznie elismerését az országgyűlési biztosi intézmény életrekeltés éért, illetve a hatékony működés alapjainak megteremtéséért. Úgy gondolom, hogy ennyivel tartozunk Gönczöl Katalin asszonynak, aki nem egyszerűen első volt az országgyűlési biztosok sorában: ő volt az, aki hitelességet és méltóságot adott hivatalának - aká rhogyan is igyekezett az előbb egy képviselőcsoport felszólalója degradálni a munkáját. Tisztelt Országgyűlés! A 2000. évi jelentés is bizonyítja, hogy az országgyűlési biztos különös empátiával viseltetett a gyermekek, az öregek, a betegek, a fogyatékosok , a hajléktalanok és a szociálisan megrendült családok ügyében, vagyis erőt nem kímélve vállalta azok jogainak védelmét is, akik a legkevésbé tudják azt saját erőből megtenni, és valljuk meg, akik képviselete egyáltalán nem mindig népszerű a társadalomban. Ezzel a legfőbb cél eléréséhez került közel, nevezetesen ahhoz, hogy az elesettek védelmének szószólója legyen az országgyűlési biztos. Volt alkalmam, hölgyeim és uraim, különböző minőségben az elmúlt években belenézni az országgyűlési biztos asszony álta l tartott tükörbe. Nem állítom, hogy mindig kellemes volt szembesülni a hibáinkkal, de sohasem kételkedtem az országgyűlési biztos asszony jóhiszeműségében, illetve abban, hogy a hibás működési elemek kiiktatása a cél, nem pedig a pellengérre állítás. Az i dőm kevés ahhoz, hogy felsoroljam az elfogadott ajánlásokat, azt, hogy milyen szerteágazó problémák megoldásához járult hozzá. Múlhatatlan szerepe volt és van az országgyűlési biztos asszonynak az állampolgári jogokról alkotott véleményünk és szemléletünk formálásában. Mára megtanultuk, hogy ha visszásságról beszél szűkebb vagy tágabb körben, arra érdemes figyelni, mert nem a visszásság fontos számára, hanem az, hogy ennek okán állampolgárok jogai sérülnek. És ez akkor is igaz, tisztelt képviselőtársaim, ha nem minden csatából került ki győztesen; sokszor úgy lett vesztes, hogy senki sem vonta kétségbe igazát.
