Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
3702 A Magyar Demokrata Fórum nevében összegezve véleményemet: az elvégzett munkát jelesre értékeljük, a jelentést általános vitára alkalmasnak ítéljük, az országgyűlési határozati javaslatot pedig igen szavazatainkkal támogatni fogjuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) (12.20) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig Fenyvessy Zoltán képviselő úr következik, a MIÉP képviselőcsoportja nevében. A helyéről kívánja elmondani, képviselő úr? (Dr. Fenyvessy Zoltán: Igen.) Igen, öné a szó. DR. FENYVESSY ZOLTÁN , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Biztos Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az országgyűlési biztos asszony által vezetett hivatal munkája jelentős részének elismerése mellett én most elsősorban a kritikai észrevételeket fogalmazzam meg, hiszen a dicsérő szava kat előttem már többen elmondták, és meggyőződésem, hogy a hivatal csak akkor tud az általunk kívánatosnak ítélt irányba elmozdulni, ha a munka elismerése mellett a kritikát is megismeri. Az előttünk fekvő beszámoló ismerteti, hogy ehhez a hivatalhoz a 200 0. év során milyen sok panasz érkezett: pontosan 6002 darab beadvány, és 7414 darab panasz fogalmazódott meg azokban, ugyanis egy állampolgár egy beadványban több panaszt is megfogalmazhat természetesen. Mint már elhangzott, ez a szám 12 százalékos panaszn övekményt jelent az előző, 1999. évihez viszonyítva. Ebből a panasznövekményből azonban a Magyar Igazság és Élet Pártjának frakciója nem azt a következtetést vonja le, hogy 12 százalékkal romlott volna Magyarországon az állampolgári jogok érvényesülésének a lehetősége vagy az emberi jogok helyzete, inkább úgy látjuk, arról van szó, hogy sok ember alkotmányos és emberi jogi sérelemként éli meg jogvitáit, amelyeket különböző szervek előtt folytat. A MIÉPfrakció egyik kritikai észrevétele a hivatallal, a hiva tal tevékenységével szemben úgy merül fel, hogy vajon mi célból gyűjtögeti, esetleg gerjeszti a panaszáradatot. Miután azt elégséges számban megkapta, akkor azokkal mit kezd vagy mit nem kezd, vagyis mennyit utasít el belőlük, mennyit tud feldolgozni belől ük? A MIÉPfrakció álláspontja az, hogy a panasznövekmény gerjesztése nem tartozik valamiféle nemzetgazdasági célkitűzések tervtúlteljesítési kategóriái közé. Tehát az előző évben megvalósult tényszámok túlteljesítésének helye van például a nemzeti jövedel em, az exportkivitel és egyéb területeken, de semmiképpen nem biztos, hogy erre törekedni kell a panaszbeadványok sok esetében. Az országgyűlési biztos asszony hivatalának ilyen irányú, szerintünk helytelen gyakorlatának egyik példáját a beszámoló 18. olda lán találhatjuk. A biztos asszony háromnapos munkalátogatást tartott Heves megyében a munkatársaival. A látogatást megelőzően 24 helyen panaszládákat helyezett el a megyében, ebből 13at Egerben, különböző közintézményeknél, a többit a nagyobb településeke n. Előzőleg felhívásokban tájékoztatták erről és a látogatás időpontjáról a lakosságot, hogy tudjon a lakosság arról, hol vannak a ládák, amelyekbe majd bele lehet panaszkodni. A várva várt siker nem maradt el, hiszen 52 ember panaszkodott bele a ládákba, és további 12 levél is érkezett a közigazgatási hivatalhoz, valamint az országgyűlési biztos asszony hivatalához. A MIÉP képviselőcsoportjában olyan irányú kételyek és kérdőjelek merültek fel, hogy ennek a tevékenységnek ebben a formában, ilyen gyakorlati koncepciót magáévá téve, ahogyan azt időnként a hivatal gyakorolja, vane praktikus értelme. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény szerintünk eltévesztett gondolati nyomvonalakat hordoz magán, de kétharmados törvény, t ehát módosítása jelenleg nemigen kivitelezhető. Rendelkezéseit nem mindig
