Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3695 Engedjék meg, hogy az előadásom további részében hadd próbáljam jelezni azokat az intézményi, strukturális problémákat, amelyekről úgy gondolom, hogy azokra az őszi továbbgondolá snál, a hatpárti egyeztetésnél ki kell térnünk. Úgy gondolom, a legnagyobb problémát az okozza a hazai ombudsmani intézménynél, hogy szinttévesztéssel hoztuk létre a hatáskörüket. Míg a világ többi országában az állami ombudsmanok a hatóságokkal szemben vé dik az állampolgárokat, és az állampolgárok törvényben biztosított jogait védik, a bíróságok formalizált eljárásain túl mintegy puha jogi formátlan eljárásokban, addig a rendszerváltás lázában 1989 őszén - mert az alkotmányba akkor került bele az a bizonyo s mondat - úgy iktattuk be ezt az intézményt, mint az alkotmányos alapjogok őrét. Erre azonban ott van az Alkotmánybíróság, a világ legnagyobb hatalmú alkotmánybírósága ráadásul. Az alkotmányos jogokat testületi szerv jobban képes védeni, és kevésbé a függ etlen alkotmánybíróként dolgozó egyes ombudsmanok. Én tehát úgy gondolom, hogy ha a világ többi országa és Magyarország között ellentét van ebben a kérdésben, akkor nem a világ többi részét kell hozzánk igazítani, hanem nekünk kell a világ és főleg Európa többi része felé igazodni. Hadd jelezzem, hogy Majtényi biztos úr jelezte, hogy az adatvédelem területén - erre majd kitérek, mert ott is én leszek a vezérszónok - valóban soksok eset volt, ami nagyon értékes adalékokkal szolgált. Nagyon fontos, és tudom, hogy nemzetközileg is nagyon fontos - Magyarországon nem volt ilyen aspektusa, az elmúlt rendszerben adatvédelem nem létezett - ez az előrehaladás. Másrészt látni kell, hogy az európai uniós csatlakozásunkkor korántsem biztos, hogy ez a világon egyedüláll ó, széles hatáskör megfelelő - az Alkotmánybíróságról nem is beszélve, mert az elismerten nagyon nagy hatáskörű , mert problémát okozhat. Az Európai Unióba való csatlakozásunk tekintetében mondom, hogy egy ilyenfajta jogkör, hatáskör a többi uniós országb an nem létezik - bár a többi uniós országban a különböző ombudsmanoknál eltérő hatáskörök vagy eltérő megoldások vannak , tehát ez a fajta nagyon széles hatáskör, mint ami Magyarországon van, nem létezik. (11.50) Tehát korántsem vagyok benne biztos, nem v oltak információim arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokon felmerült, azt hallottam, bizonyos információim voltak, hogy az Alkotmánybíróság nagyon széles hatásköre felmerült az uniós csatlakozás kapcsán. Tudniillik a többi országban nincs ilyen széles hat áskör. De mondom, nincsenek információim arról, hogy ebből a szempontból most már felmerült. Én ahogy ismerem a nyugati ombudsmanokat, tudom, hogy nagyon nagy az eltérés, és ha később beilleszkedik tagállamként Magyarország, abból lehetnek majd problémák. Tehát ez is az egyik ok, ami miatt nekünk tovább kell gondolni, és ha nagyon eltér a magyar az európai és a világ többi országától, akkor lehet úgy felfogni - az előbb hallottam az egyik beszámolóban , hogy mi vezetjük be a világon először; hát azt is leh et, hogy mi térünk el a világtól. Tehát én a másik oldalra teszem a hangsúlyt, ugyanazt a tényt másképp értékelem. Tehát végig kell gondolni. Ez tehát akkor az első alapvető probléma, hogy egyszerűen más szintre helyezzük a magyar ombudsmani rendszert, és ezt az újragondolásnál ősszel a hatpárti tárgyaláson végig kell gondolni, amellett, hogy az alkotmánybírósági döntés ezt úgy is fölveti. Egy másik problémát jelent az ombudsmani hatásköröknél az, hogy az egyedi állampolgári panaszok intézése mellett belecs úsznak - a hatáskörük teszi lehetővé - jogszabályelőkészítési politikai csatározásokba is azáltal, hogy véleményezhetik a megszülető jogszabályokat, törvényeket. Első látásra ez ártalmatlan hatáskörnek tűnik, de azt hiszem, hogy a világ többi részének van itt is igaza, mert a világ többi részében rendszerint - vannak kivételek, de rendszerint - nem adják meg a hatáskört az állami ombudsmanoknak. Hadd jelezzem, azért beszélek állami ombudsmanokról, tudniillik szám szerint sokkal több magánombudsman van. Biz tosítási ombudsmana minden nagy egyetemnek van - a múltkor végignéztem a World of Learningben , majdnem minden nagy német és amerikai egyetemnek, a németeknél láttam, mindenhol van ombudsman. Az egyetemi polgároknak az egyetemi hatóságokkal
