Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. POKOL BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3694 ajánlom a jelentését. Köszönöm a hatéves tevékenységét, ezt már most rögtön az elején leszögezem. Ahogy mondtam - most is megfigyeltem a napilapokban , az elmúlt időszakban lényegében inkább a konkrét jelentésről beszéltek, ezért eng edjék meg, hogy én magáról az intézményről beszéljek, tehát a hangsúlyt erre teszem. Ha egy mondatban kellene értékelni az ombudsmani intézményt, akkor csak annyit lehetne mondani, hogy ez az intézmény, noha semmi előzménye nem volt a magyar közigazgatási, közjogi gyakorlatban, alapvetően bevált, be tudott illeszkedni az állami szervek rendszerébe. Ez az intézmény a közvélemény előtt nagyon rövid idő alatt nagyon népszerű lett, de ez várható is, mert minden panaszintézmény predesztinálva van arra, hogy közk edveltté váljon, és a közvéleménykutatás szerint az ombudsmani hivatalnak is nagyon magasan áll a rokonszenvindexe. Alapvetően tehát pozitív az értékelés az egész intézményt illetően. Gál Zoltán az előbb többször kicsit polé mikus volt. Hadd jelezzem, hogy volt olyan megállapítása, hogy a jobboldali pártok - a polgári jobboldal a mostani parlamenti összetételben - inkább kritikusak ezzel az intézménnyel, és vannak olyan hangok, amelyek szerint csökkenteni vagy esetleg meg kell ene szüntetni. Ezzel szemben a baloldal inkább támogatja, bővítené a hatáskörét. Nagyon röviden összefoglalva, ez volt a jobb- és baloldal között, pro és kontra viszony az ombudsmani hivatal kapcsán. Őszintén szólva ezzel lehetne vitatkozni. Amerikában ált alában az alapjogokról a következőt szokták mondani, tudniillik a modern jogszolgáltatás törvényeken, pontos szabályokon nyugvó jogrendszert jelent. Az utóbbi 4050 évben indult meg olyan folyamat, amely az alkotmányos alapjogokat egyre nagyobb erővel támo gatja. Amerikában szinte alapjogi forradalomról beszéltek a '6070es években, és volt olyan politológiai elemzés, amely megalapozottan ki tudta mutatni azt, hogy úgy tűnik, hogy ha egy országban a befolyásos csoportok között a politikai hatalomért és a be folyásért harc nyílik, akkor általában meg lehet figyelni, hogy a banki, pénzügyi tőke és a mögötte álló szellemi körök inkább az alkotmányjogiasítás felé mennek morálfilozófiai, absztrakt érvek alapján. Ezzel szemben a fennálló pontos, precíz törvényi, re ndeleti jog mellett inkább az ipari, mezőgazdasági tőke áll; tehát nem a bal, illetve a jobboldal. Gál Zoltán alelnök úr jelezte a baljobb viszonyt az emberi jogokhoz - kicsit prózaiabban a pontos politológiai elemzés kimutatta, hogy megfigyelhető, hogy nem bárki, nem bármely politikai csoport, nem bármely tőkéscsoport támogatja nagyon erőteljes előrefutását az alkotmányjogiasításnak, hanem meghatározott csoportok. Meg kellene nézni, hogy ez Magyarországon hogyan áll. Én úgy láttam, hogy a baljobb viszon y és az ombudsmani intézményi hivatal nem egészen stimmel. Talán hadd jelezzem azt, hogy mielőtt felállt volna az ombudsmani hivatal, a napilapokban három kritikusát említették. Az egyik volt Bihari Mihály, aki nem kívánta felállítani - '9498 között képvi selő volt , jelezte, hogy megvannak azok az ellenpontok a magyar közjogi rendszerben, amelyek ma már - mondta '95 körül - nem teszik szükségessé ezt a rendszert. A másik kritikusa volt Sárközy Tamás, akit politikailag szintén nem akarok ide vagy oda sorol ni. Hadd jelezzem, azt jelezték, hogy én is ilyen kritikusa vagyok. Magyarországon akkor még nem voltak ombudsmanok. Ez a kérdés a felállítás kapcsán merült fel. Ezt a három nevet említettem, és a bal- és a jobboldal tekintetében talán mind a két oldal éri ntve van benne. Mind a hárman kritikusai voltunk ennek az intézménynek, más és más okokból kifolyólag, de kritizáltuk. Problémákat mutattunk ki - mielőtt létrejött volna az intézmény - strukturális okok miatt. Alapvető, hogy az intézményt fenn kell tartani . Nem láttam olyan magyar pártot - a parlamentben, de a parlamenten kívül sem , amely a megszüntetésére tett volna javaslatot. Azonban hogy ezt át kell alakítani, ennek a hangsúlyozását kicsit alájátszva láttam, tudniillik az Alkotmánybíróság december 15ig a kilenc jogköréből hármat megsemmisített. Tehát az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősített hármat, és ezt december 15ig át kell alakítani. Mivel ez kétharmados törvényen nyugszik, ezért mindenképpen hatpárti megegyezéssel van esélyünk arra, ho gy ebbe az irányba elmenjünk. Végig kell gondolni azt, hogy mit fogunk tenni.
