Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3692 ilyen emberekről , akik szociális helyzetük és kulturális hátrányaik miatt nem képesek élni írott jogaikkal. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt évtized egyik legfontosabb hozadéka, hogy a nemzeti érdek és a nemzeti értékek újra elfoglalták, ha vadh ajtásokkal is esetenként és túlzásokkal ugyan, az őket megillető helyüket a társadalmi közgondolkodásban. E helyzet egyik paradoxona, hogy mindez akkor történik, amikor a globalizáció következtében a nemzetállam hatóköre, cselekvési lehetősége szűkül. A má sik paradoxona pedig az, hogy míg sokszor ugyan torzan és az adott kor fő vonalaihoz képest retrográd célok érdekében is, de a magyar alkotmányosság évszázadokon keresztül nagyon erősen jelen volt a mindenkori hatalom legitimációjában, a nemzeti identitás kialakulásában és fenntartásában, a nemzeti szuverenitás védelmében; napjainkban azonban - amikor valóban a kor követelményeinek megfelelő, azokkal azonos értékeket felmutató alkotmányunk van - az alkotmányosság mint eszme, mint érték, mint mindenki által elfogadott követelmény és tegyük hozzá: mint nemzeti szimbólum, sokkal kevésbé van jelen a társadalom tudatában, konfliktusainak megoldásában, mint ami kívánatos lenne. Ez több más mellett azt a veszélyt hordozza magában, hogy az ellenőrzött hatalomgyakorl ás mint az alkotmányosság egyik alapvető kritériuma, megkerülhetővé, időszerűen szólva: kicselezhetővé válik, és a társadalmilag hátrányos helyzetben lévők számára a legális és a valóságos élet közötti szakadék tovább bővül. Napjainkban ennek, mármint az a lkotmányosság eszméje érvényesülésének van egy további aktualitása. Az, tudniillik, hogy miután - a miniszterelnök szavaival élve - az egész pályás védekezés és a kormánykoalíció nyíltan bevallott konfrontációs politikája meghozta az eredményét, vagyis hog y pártkatonák ülnek a hivatalokban, a magyar vállalkozók egy jelentős része zsebben van, és akkor, amikor egyes klientúrák még további bővülés előtt állnak; akkor, amikor a nagyobbik koalíciós partner elnökének helyét nem találjuk a magyar parlamentben, il yen körülmények között hirtelen előkerül egy gondolat, a nemzeti egység gondolata. Az már, azt hiszem, természetes ezek után, hogy ezen nemzeti egység gondolatának tartalmát a FideszMagyar Polgári Párt értékei kell hogy adják, és megtestesítője pedig maga a miniszterelnök. Azt hiszem, aki nyomon követte a magyar közélet utóbbi hónapokbéli eseményeit, igazolva látja ezt a megállapítást. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném hangsúlyozni, hogy nem valamifajta ellenzéki akadékoskodás miatt hozom fel ezt a témát, m ert a Szocialista Párt rendkívül fontosnak tartja és rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti szolidaritásnak, a nemzeti összetartozásnak, a közös múltnak, kultúrának és együvé tartozásnak. Nem hiszünk azonban abban, hogy modern társadalomban egyet len párt vagy személy értékrendje összetartó erő lehetne; ideigóráig talán igen, de csak a tekintélyelvűség és a hatalom erejénél fogva. Hiszünk azonban abban - és ezért hozom fel ezt a témát e napirend kapcsán , hogy éppen a jelenkori alkotmányosság esz méje és értékrendje, a mindenki számára egyenlő esélyt nyújtó emberi és állampolgári jogok mindenki számára történő valóságos érvényesítése és érvényesülése, a tényleges és nem a virtuális demokrácia, az állampolgári és emberi jogok biztosítékainak érvénye sülése, a legális és a valóságos világ egybeesése az, és csak ez, ami képes arra, hogy a nemzet tagjai között együttműködést és szolidaritást, ha úgy tetszik, nemzeti egységet teremtsen. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Párt ezekre az összefüggé sekre tekintettel értékeli az országgyűlési biztosi intézményt és az országgyűlési biztos, illetőleg biztosok munkáit. Az előzőek alapján talán nem meglepetés, ha azt mondom, hogy fontos és hasznos alkotmányos garanciát látunk az intézményben, és ellene va gyunk mindenfajta revíziójának. Ez vonatkozik arra is, hogy egyelőre a jogi szabályozást illetően sem látunk szükségesnek lényeges változást. Megítélésünk szerint a miniszter asszony által hosszan idézett alkotmánybírósági határozat gyakorlatilag nem érint i lényegesen a biztos feladatkörét. Az a határozott álláspontunk, hogy az lenne célszerű, ha még egy ciklus személyi és működési tapasztalatai alapján mérlegelné a köztársasági elnök úr és maga az Országgyűlés is az esetlegesen szükségessé váló változtatás okat. (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
