Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KÓRÓDI MÁRIA, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója:
3686 akkor szűkkeblű az Országgyűlés az országgyűlési biztoshoz, sem a tárgyi, sem az anyagi feltételeket nem biztosítja maradéktalanul és kellőképpen ehhez a munkához. Erre felhívtuk a kormány figyelmé t, és ajánlást tettünk arra nézve, hogy a költségvetés rendkívüli bevételeiből szíveskedjék pótolni azokat a hiányokat, amelyek a tárgyi feltételek biztosítására és a költségvetési feszültségek megoldására irányulhatnak. Fontosnak tartottuk tisztázni az országgyűlési biztos és a minisztériumokban létrejövő miniszteri biztosok közötti munkamegosztást. A bizottság örömmel üdvözölte, hogy nézetazonosság van az országgyűlési biztos és a képviselői vélemények, valamint a gyakor lat között, nevezetesen, hogy különböző speciális területeken, így az oktatás, a gyermek- és ifjúsági ügyek területén szükség van miniszteri biztosokra, akik egyfajta mediátori, konfliktuskezelői szerepet, feladatot vállalnak fel, de azt is fontosnak tarto ttuk - egybehangzóan a biztos asszonnyal , hogy legyenek megkülönböztethetőek ezek a minisztériumi intézmények vagy személyek attól a hivataltól és attól a méltóságtól, amelyet úgy neveznek, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Úgy gondolom, a kialakuló gyakorlatban érdemes figyelembe venni ezt a szempontot. Összességében, tájékoztatom az Országgyűlést, a bizottság egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak és elfogadásra méltónak tartotta a biztos asszony jelentését, és elismerésre mél tónak tartotta azt a munkát, amelyet az elmúlt egy évben és az elmúlt hat esztendőben végzett. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Most megadom a szót Kóródi Máriának, az önkormányzati bizottság alelnökének, a bizottság előadóján ak. Tessék! DR. KÓRÓDI MÁRIA , az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Országgyűlési Biztos Asszony! Képviselőtársaim! Az önkormányzati bizottság nagyon nagy érdeklődéssel és nagy figyelemmel hall gatta meg az országgyűlési biztos asszony beszámolóját, egyben sajnálatát is kifejezte azért, hogy az elmúlt években nem alakított ki szorosabb együttműködést egymással az önkormányzati bizottság és az országgyűlési biztos. A bizottság elismerte, hogy ez a z együttműködési hiányosság valójában nem az országgyűlési biztosok hibájából, sokkal inkább munkaszervezési okokból, illetőleg talán abból is adódott, hogy az Országgyűlés bizottsága, az önkormányzati és rendészeti bizottság nem ismerte fel, milyen fontos azoknak az információknak a megismerése és munkájába való beépítése, amelyekkel az országgyűlési biztos rendelkezik. Mára és ennek a beszámolónak az idejére már kialakult ez a felismerés, és mind a két fél kifejezte azt az igényét, hogy a jövőre nézve ezt az együttműködést sokkal szorosabbra kell fonni. Ez nem véletlen, hiszen a beszámoló szerint azok a panaszok, amelyek az országgyűlési biztoshoz érkeznek, 40 százalékban olyan területeket érintenek, amely területek az önkormányzati és rendészeti bizottság hatáskörébe tartoznak. Hiszen az embereket ezek a sérelmek leginkább a helyi eljárások során, a helyi önkormányzatok, illetve a helyi önkormányzatok mellett működő polgármesteri hivatalok, a helyi hatóságok ügyintézése során érik, másrészt nagyon sok pana sz érkezik annak a szervnek a tevékenységére vonatkozóan, amely szerv szintén az önkormányzati és rendészeti bizottság felügyelete alá tartozik, azaz a rendőrség tevékenységére, ami szintén érthető, hiszen ezeken a területeken kerülnek az emberek olyan hel yzetbe, amikor alkotmányos alapjogaik, emberi jogaik nagyon érzékenyen jelennek meg és sérülhetnek is. Ezek a visszásságok, amelyeket e területeken az országgyűlési biztos jelentése tartalmazott, nagyon fontosak, és nemcsak azért, mert az eljárások során a kiküszöbölés megtörténhet, hanem azért is, mert nagyon fontos, hogy már a törvényalkotás menetében is figyelembe vegyük azokat a gyakorlati problémákat, azokat az alkotmányos visszásságokat és sérelmeket, amelyek megjelennek, és nagyon fontos ez abban az ellenőrzési feladatban is, amelyet a bizottságnak, a parlamenti bizottságoknak el kell látniuk.
