Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3681 kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája . Az előterjesztéseket J/3866. és H/4578. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Kósáné Kovács Magda ké pviselő asszonynak, az emberi jogi bizottság elnökének, a határozati javaslat előadójának, az ajánlás szerint 10 perces időkeretben. Tessék, képviselő asszony! KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A formai feladatom az, hogy az emberi jogi bizottság határozati javaslatát a Háznak elfogadásra ajánljam. A valódi teendőm természetesen ennél sokkal nehezebb. Hadd bocsássam előre, Majtényi László utalt arra, hogy nem kíván testamentumot átnyújtani a Háznak; én pedig azt teszem hozzá, hogy dicsérni jöttem Caesart, nem temetni. Azt a dicséretet szeretném elmondani, amit az együttmunkálkodás három éve és az országgyűlési biztosok tevékenységének hat éve megalapozott. Úgy gondolom, egyetértünk abban, hogy a rendszerváltás hagyományok nélküli jogintézményei közül az országgyűlési biztosi jogintézmény nőtt be leggyorsabban a magyar joggyakorlatba, az állampolgári köztudatba. Történt ez olyan körülmények között, amikor átalakulóban volt az egész jogrendünk, hiszen az 1990ben elfogadott alkotmány formailag ugyan nem új, de tartalmában természetesen új helyzetet teremtett, és tudjuk azt is, hogy egy folyamatban vált konkréttá. Szoktunk beszélni arról a láte ns alkotmányozásról, amelyik az Alkotmánybíróság mögöttes tevékenységében megvalósult. (10.40) Átalakulóban volt közben a jogrendünk, amelyben egymás mellett él a régi és az új, néha egymással kollízióban, olykor egymást kizáró módon, és egy olyan világot teremtettünk magunknak, ahol a törvényhozó tevékenységének a selejtje is adott munkát az országgyűlési biztosoknak, és jelentett gyakran szinte megoldhatatlan nehézséget a jogalkalmazóknak és a jogkövetésre törekvő állampolgároknak. Az állampolgári jogok o rszággyűlési biztosának ez évi jelentésében tovább él egy drámai feszültség magva. A drámai feszültséget ugyanis az adja, hogy a társadalomban nem egyenlő esélyű felek élnek együtt, és ez testet ölt különböző konfliktusokban; olyanokban, amelyekre az állam polgári jogok biztosának rátekintése és vizsgálati lehetősége van, és olyanokban is, amelyekre nem, hiszen az állampolgár és a hatóság konfliktusait vizsgálhatja, de az állampolgár és az egyre kegyetlenebbé váló piac konfliktusaiban már nincs illetékessége , erre csak az adatvédelmi biztosnak van lehetősége. Nagyon fontosnak tartom egyébként, hogy az állampolgári jogok biztosa megtalálja a lehetőséget arra, hogy a hatóság ablakán, kapuján át a piaci működésre is kitekintsen - talán lesz időm erről is egy mon datot mondani. Ebben a drámai konfliktusban a kiszolgáltatottságnak néha szívszorító bugyrai tárulnak fel. A jelentésben számok és alkotmányos elvek szerepelnek. Számok, amelyekről a biztos asszony szóbeli bevezetőjében is tájékoztatást adott, és alkotmány os elvek, amelyek hétköznapi életünk megfogható valóságában talán csak most kezdenek számunkra igazán tartalommal feltöltődni: a jogbiztonság, a személyes szabadság, az emberi méltóság, az egészséghez való jog. Számok és emberi sorsok szerepelnek a jelenté sben. A jelentés 4. fejezete olyan szociológiai súlyú társadalmi körkép, amely a vizsgált panaszok társadalmi jellemzőinek feltárására is igényt formál. Ha ezekben, a számok mögött feltáruló emberi sorsokban felismerjük a mi való világunkat, akkor azt hisz em, megtaláltuk a jogintézmény legfőbb társadalmi funkcióját. Tényleg nem tudok meghatottság nélkül gondolni azokra a példákra, amelyek az emberi méltóságért emelik fel a szavukat. Hiszen lehete emberi méltóságról beszélni akkor, amikor egy szociális otth on fürdőszobájában egymás melletti fürdőkádakban fürdetik a gondozottakat, és a
