Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - A nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőinek köszöntése - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos:
3673 bizalmából él, akkor ez az intézmény biztos, hogy ilyen. Mindvégig partnerek voltak, akkor is, ha időnként voltak vitáink, mint ahogy ma is vannak vitáink; furcsa lenne, ha ez nem így lenne, hiszen a vita, a konfliktus a demokratikus társadalmak velejárója - a kérdés mindig az, hogy ezeket hogyan oldjuk meg. Én azt hiszem, hogy az elmúlt hat évben ezeket a konfliktusokat jól, demokratikus módon sikerült megoldani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm a biztos úrnak, és különösen az időtakarékosságot. Megadom a szót Majtényi László adatvédelmi biztos úrnak. Tessék! DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ adatvédelmi biztos : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Hölgyek és Urak, a karzaton ülő Vendégek! És talán köszönthetem a virtuális karzatot is. Az a helyzet, hogy ebben a beszámolói időszakban az a megtiszteltetés ért engem, hogy nem kevesebb mint nyolc parlamenti bizottság volt kíváncsi az adatvédelmi biztos 2000. évi tapasztalataira, és ez a nyolc parlamenti bizottság, mindegyik, egyhangúlag támogatta az adatvédelmi biztos 2000. évről szóló jelentését, és elfogadta a tevékenységemről adott szóbeli tájékoztatót. Most viszont abban a nehéz helyzetben vagyok, u gyan mindannyian nagyon nehéz helyzetben vagyunk, de abban a személyesen is kihívó pillanatban vagyok, hogy az után, hogy az országgyűlési képviselő hölgyek és urak ebben a nyolc bizottságban, azt hiszem, a tevékenységem minden kis részletéről tájékozódhat tak, és mindegyik képviselő hölgy és úr éppenséggel arról a területről kapott tájékoztatást, amelyik őt a legjobban érdekelte, és amely az adatvédelmi biztosi munkának egy fontos fejezete volt, most viszont 25 perces időkeretben - amelyet lehet, hogy nem i s udvarias teljesen kitölteni - talán azt is várják tőlem, hogy nemcsak az elmúlt évről, de az eltelt hat évről is mondjak valamit, sőt az is elképzelhető, hogy van olyan, aki valamiféle szellemi testamentumszerűséget is várna tőlem (Derültség.) , amit nem tartok időszerűnek, két okból sem. Egyrészt, nem tartom időszerűnek azért, mert nem tudom még, hogy az én hivatalom sorsa hogyan alakul a közeljövőben, másrészt pedig még nem érzem magam eléggé elhasználtnak vagy eléggé idősnek ahhoz, hogy végrendelkezzem. Úgyhogy, miután, mondom, ebben a nyolc bizottságban már annyi mindent el tudtam mondani a munkámról, először is tisztelettel egy kicsit a türelmüket szeretném kérni egy olyan kis betét elmondásához, amelyet lehet, hogy unalmasnak fognak találni, én viszon t a magam részéről ezt egy adósság törlesztésének tekintem, nevezetesen a jegyzőkönyv számára is szeretném felolvasni azoknak a kollégáimnak a nevét, akik ebben a hat esztendőben, akár most, akár a korábbi időszakban, jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a z információs szabadságjogok Magyarországon meggyökeresedtek, közvélemény áll ma az információs szabadságjogok mögött, ez meggyőződésem - még ha ez a közvélemény persze nem is nyilvánul meg, mert miért is nyilvánulna meg, hiszen az információs szabadságjog ok érvényesülnek , és ezek az emberek szerintem igen nagy szolgálatot tettek a hazájuknak, még akkor is, ha az ehhez mért elismerés talán nem is jutott osztályrészükül. Az éves beszámolóm hátoldalán van a munkatársaim jegyzéke: Balogh Gyöngyi, Balogh Zsol t György, Bíró János, Bretz Gyuláné, Csajági István, Dudás Gábor, Forgács Nóra, Freidler Gábor, Gulyás Csaba, Horváth Zoltánné, IvádyDávid Ildikó, Jóri András, Kerekes Zsuzsa, Kolozsváry Sándor, Kowács Györgyi, Kőhalmy Lászlóné, Lakatos Lászlóné, Magyar A ndrea, Németh Gáborné, Péterfalvi Attila, Seidel Péter, Simon Judit, Sózer Róbert, Szabó Máté, Sziklay Júlia, Szöllősi Erzsébet, Tóth Beáta, Trócsányi Sára, Varga Ilona, Zombor Ferenc, Székely Iván, Jeszenszky Lajos, Péntek Zoltán. (Taps.) Ők azok, akik eb ben a hat évben ezt a munkát úgy végezték el, hogy a terhek rajtuk voltak, a dicsőség, ha volt ebben dicsőség, engem ért - igaz, az igaztalan támadások is inkább engem értek, mint őket, de az én egyenlegem sokkal pozitívabb mégis együttvéve, mint az övék, és nélkülük ezt a munkát én elvégezni soha nem tudtam volna.
