Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - A nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőinek köszöntése - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3667 Információink szerint a nemzeti ingatlanvagyon 24 százaléka önkormányzati tulajdon. Ez a települési önkormányzatok és jegyzői feladatkörébe és gazdálkodási körébe t artozó ingatlanhányad, amely tulajdonképpen gazdálkodási lehetőséget, de mást is jelent. Ugyanis minden ingatlanban, amely önkormányzati tulajdon, ha az önkormányzat beruházó, tulajdonos, eladó vagy a beruházónak a szomszédja, akkor ügyféli minőségbe kerül . Ekkor van a jegyző bajban. Ugyanis ő adja ki az építési hatósági engedélyt, ő az építési hatósági eljárás elsőfokú megtestesítője, az önkormányzati tulajdon tulajdonosi képviselője, de felel az önkormányzat gazdálkodásáért is, sőt ő vezeti a telepengedél yezési eljárást is, legalábbis ő felel érte. Nem tudom, hogyan tudja meghozni a döntését, melyik székbe ül, amikor e dilemmát el kell döntenie. Úgy tűnik azonban számunkra - és számunkra ez a fontos , hogy az elfogulatlan eljárás tőle nem várható, és ez a z emberi jogok szempontjából sérelmes a lakókörnyezetek számára, különös tekintettel azért, mert a magyar lakosság jelentős része lakótelepeken él. A lakótelepek úszótelken vannak, amelyek közterületek, amelyeknek nincs szomszédja. Valamint a területrendez és, ami szintén a jegyző hatáskörébe tartozik, olyan helyzetet teremthet, hogy területrendezéssel megszünteti, közterületté nyilvánítja az adott maroknyi, zsebkendőnyi zöldterületet, és ilyen módon nincs, akinek a tiltakozására joga lenne figyelni. Az elfo gulatlan eljárás, a zsebkendőnyi zöldterületek védelme, a pihenéshez való jog, a környezet védelme és az ezzel kapcsolatos állampolgári jogok arra indítottak bennünket, hogy kérjük, hogy ezt a szerepzavart a jogalkotó szüntesse meg. Úgy tűnik, hogy az igaz ságügyminisztertől, a belügyminisztertől, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott válaszokból körvonalazódik egy dekoncentrált építési hatóság körvonala, amelyet én nem kívánok véleményezni, mert erre nincs kompetenciám, de úgy tűnik, hogy ezzel oldható fel ez a visszás helyzet. A jegyző azonban nemcsak ebben az esetben jutott szerepzavarba, hanem a számunkra nagyon sok panaszt jelentő belvízügyekben is. 1990 óta a kormányrendelet 51 kötelező határozattal - miután esős időszakok előzté k meg a kormányrendeletet - telepített az önkormányzatokhoz, nevezetesen a jegyzőhöz, ezek között ott van a vízjogi bírság is. Számtalan önkormányzati feladat adódik ugyanis a belvízvédelemmel kapcsolatban, kezdve az árkok tisztántartásával, az építési hat ósági eljárásokkal, hogy például vízjárta területre építési engedélyeket ne adjanak ki, még akkor sem, ha hosszú száraz időszak volt előtte. A jegyző felelős a vízjogi feladatokért, adott esetben a bírságért is, és ezt a bírságot az ő munkáltatójával szemb en, az önkormányzattal szemben kell érvényesítenie. Kérdezem azt, hogy ez hogyan oldható fel, főleg akkor, hogyha 2000ben újabb súlyos tapasztalatokat gyűjtöttünk árvíz- és belvízügyben. Ezért ezzel az üggyel a miniszterelnököt kerestük meg, és most tavas szal érkezett meg a válasz, hogy külön bizottság foglalkozik a kérdés átfogó megoldásával. Az egységes szabályozás gondolata és az ezzel kapcsolatos alkotmányos védelem akkor merült fel, amikor kértük és ismételten kérjük, hogy ne legyen különböző az eljár ás, tehát egységes szabályozás valósuljon meg az előzetes letartóztatottak körében a rendőrségi, a katonai fogdán és a büntetésvégrehajtási intézetekben. Kérjük - és ismételten kérjük , hogy az egyenruhás állampolgár jogai kerüljenek a helyére. A fegyver es szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyairól szóló törvény módosítását az emberi jogi szempontokra tekintettel több éve ajánljuk az Országgyűlés figyelmébe, és részletesen a mi tapasztalatunk alapján ajánlásokat tettünk, hogy hol látjuk a helyzetet a legégetőbbnek. Szólnom kell arról, hogy nagyon sokat foglalkoztunk a közbiztonsági közérzetet befolyásoló panaszokkal. A rendőrségre érkezett a legtöbb panasz. Engedjék meg, hogy ebből én kettőt emeljek ki, és azt is röviden. Az emberek, ha sér tetté válnak, az tragédia számukra, olyan tragédia, amit nehéz feldolgozni, még akkor is, ha a bűncselekmény nem nagyon súlyos. Ezért nagyon súlyosan sérelmezik - és mi nagyon komolyan vesszük az ezzel kapcsolatos panaszokat, és észleljük , hogy gyakorlat tá kezd
