Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 30 (211. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - A nemzeti kisebbségi önkormányzatok vezetőinek köszöntése - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2000. évi tevékenységéről szóló beszámoló; a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2000. január 1. és december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi b... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. GÖNCZÖL KATALIN, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa:
3664 december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámo ló, valamint az adatvédelmi biztos 2000. évi beszámolójának expozéi ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita során elsőként az országgyűlési biztosok felszólalására kerül sor, 2525 perces időkeretben. Ezt követően a kormány álláspon tjának ismertetésére kerül sor 20 perces időkeretben, majd valamennyi beszámoló és határozati javaslat általános vitája különkülön folytatódik. Elsőként megadom a szót Gönczöl Katalinnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Tessék, elnök asszo ny! DR. GÖNCZÖL KATALIN , az állampolgári jogok országgyűlési biztosa : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az állampolgári jogok biztosa az Országgyűlés intézménye. Működésének hatodik évében e kijelentésnek már gyakorlati tapasztal atokban elemezhető tartalma van. Az állampolgári jogok biztosa az alkotmányos jogok védelmét szolgálja. Hatásköre a hatóságokkal, a monopolhelyzetben lévő szolgáltatókkal kapcsolatos vizsgálódásra terjed ki. Vizsgálatának célja az alkotmányos jogokkal össz efüggő visszásságok felderítése. A visszásság fogalmát az írott jog azonban nem rögzítette számára, ezért ezt a gyakorlatban formáltuk ki. Eszerint az alkotmányos joggal összefüggő visszásságot nem csupán az alkotmányban szereplő egyes alkotmányos jogokkal ellentétes döntés, eljárás, mulasztás valósítja meg, hanem az alkotmányos alapjogokból származtatott elvek megsértése is, így például a jogbiztonság követelménye. A visszásság fogalma tágabb, mint az alkotmánysértés fogalma, miután ennek megállapítására m ódot nyújt az alkotmányos jog sérelmének közvetlen veszélye is. Mindig az alkotmányos joghoz kötődik a visszásság, de más emberi jogi dokumentumok, nemzetközi konvenciókban rögzített kötelezettségek megsértése is a visszásság megállapításához vezethet. A h at év mások mellett más értelmezési feladatokat is adott. Ilyen módon a hatóságok által gyakorolt mérlegelési jogkört, annak kritériumait is meg kellett határoznunk. Értelmeznünk kellett azt, hogy mit jelent a közvetlen veszély, milyen feltételek mellett á llapíthatjuk ezt meg. A jogbiztonság részeként a tisztességes és méltányos eljáráshoz való jogot és az ilyen eljárás tartalmi elemeit is meg kellett fogalmazni. Úgy hiszem, hat év után kijelenthetem, sikerült elérni azt, hogy az országgyűlési biztos gyakor lata kiszámíthatóvá és következetessé vált. A feltárt visszásság orvoslására ajánlást, kezdeményezést, indítványt tehet. Ez tulajdonképpen egy szakmai érvekkel alátámasztott nyomásgyakorlás a feltárt jogokkal összefüggő visszásság orvoslására, más szóval: reparálására. Az eljárást mindig az egyénnek, az állampolgárnak a konkrét sérelme alapozza meg, tehát akkor indulhat eljárás, ha ilyen sérelem jut tudomásunkra panaszból vagy más módon. Az orvoslásra azonban a jog lehetővé teszi, hogy a biztos általános in tézkedést is tegyen. Ennek a megállapításához arra van szükség, hogy a konkrét jogalkalmazónak kell olyan sérelmet okoznia vagy annak közvetlen veszélyét előidéznie, amely alkotmányos joggal hozható összefüggésbe, és ez a jogszabály egyes rendelkezésére va gy annak hiányára vezethető vissza. Ilyenkor - például törvény esetében - a biztos felhívja a miniszter vagy a miniszterek figyelmét a jelenségre, adott esetben az Országgyűlését is, és javaslatot tehet a megoldásra. Erre azonban még szeretnék visszatérni. Most pedig néhány jellemző adattal és példával szeretném illusztrálni a 2000. év tapasztalatait. Hat és fél év alatt 42 ezer panasszal foglalkozott az állampolgári jogok biztosa és helyettese. A 2000. év végén 2 ezer körüli panasz maradt, amit nem tudtunk befejezni. 2000ben 12 százalékkal több panasz érkezett, mint korábban. 2000ben 7826 eljárást zártunk le, többet, mint bármikor korábban.
