Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
3648 odaát vehető igénybe. Nem értem, hogy miért tartozik ez ide. Azért, mert ezen a ponton kiderül, hogy magyarnak lenni az önök felfogásában már érdem, és nem egyszerűen adottság. Idejutnak ezzel a rendszerrel. Azt mondja meg az államtitkár úr, hogy hogyan lehet az, hogy az eljáró hatóság az igazolványt visszavonja. Hogyan vo nja vissza Sepsiszentgyörgyön a magyar eljáró hatóság azt az igazolványt? Odaküldi a magyar rendőrt, hogy vegye el tőle, ha magától nem adja vissza? Micsoda képtelenséget szül ez az egész gondolat?! Ez nem exterritoriális hatásköre a rendszernek, hogy - az eljáró hatóság a magyar hatóság, nem az ajánló szervezet - a magyar hatóság visszavonja attól a román állampolgártól a magyar igazolványt? Akkor vonja vissza, ha legközelebb a határon megjelenik vele? Nem akkor, mert a kedvezmények egy részét ott veszi ig énybe az igazolvány felmutatásával. Hogyan néz ki ez a rendszer? Tisztelt Országgyűlés! Képtelen ez a rendszer! És ez az egész adatvédelmi problémakör, amelyen a szocialista javaslatok szeretnének segíteni, de csak szeretnének segíteni, se merülne fel, ha önöknek nem lenne szüksége az ajánló szervezet és a magyar igazolvány rendszerére. Nincs szükség ahhoz, hogy a szomszéd országokban élő magyarokat valóban támogassuk a magyar identitásuk megőrzésében, nincs szükség ahhoz erre az igazolványrendszerre és az ajánlószervezetrendszerre, erre egészen más célok érdekében van szükség, de miután a tíz percem lejárt, ezt most nem tudom ismertetni önökkel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Tabajdi Csaba képviselő úrnak. DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : Elnök Úr! Jelentkeztem hosszabb felszólalásra, és akkor a kétpercestől elállnék. ELNÖK (dr. Áder János) : Akkor én azt javasolom, hogy először Kelemen András képviselő urat hallgassuk meg, mert ő csak kétper ces hozzászólásra jelentkezett, és utána pedig ön el tudja mondani egyben a véleményét. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én ehhez a furcsa megfogalmazáshoz szeretnék kapcsolódni, kvázi magyar államiság a szomszéd országban. É n ezt nem így fogalmaznám meg, hanem úgy fogalmaznám meg, hogy lépés az autonómia felé. Egy dolgot semmiféleképpen nem szabad elfelejtenünk: akkor, amikor megpróbáljuk összehasonlítani, hogy hogyan bánik a német állam, a horvát állam a határon kívüli honfi társaival, azt, hogy Magyarország azért egy különös helyzetben van abból a szempontból is, hogy a nemzet igen jelentős része, tehát nagy tömege esik a határon kívülre, és ezért mi kezdettől fogva olyan megoldásokra törekedtünk, amelyek a szülőföldön való m egtartást tekintették elsődleges szempontnak, úgy, hogy természetesen az emberi jogát az illetőknek, és ebbe beleértve a költözés jogát is, nem lehet elvitatni, de a kedvezményeket és az életlehetőségeket úgy kívántuk meg kiteljesíteni, hogy ez ne jelentse n feltétlenül elvándorlást, vagy ne ösztönözze az elvándorlást. Én úgy gondolom, szemben a sok egyéb példaként felvetett, vagy a kettős állampolgárság esetében megfogalmazott megoldásokkal, hogy ahol gyakorlatilag az illető államnak, ha nem is kimondvakim ondatlanul, de igazából nem jelent problémát az, ha megérkeznek ezek a nemzetiségileg hozzátartozó honfitársak az országba, mi viszont úgy látjuk, hogy hosszú távon, az egyéni boldogulás szempontjából is, és a közösségi lét szempontjából is a szülőföldön m egtartás formájában kellene megtalálni. Ezért, én azt hiszem, pontosan ezért van arra szükségünk, hogy kialakuljon a magyarság önigazgatásának olyan szervezete a szomszéd államok területén is, amely képes ezt a közösségi létet (Az elnök jelzi az idő letelt ét.) , az egyenjogú közösségi létet megteremteni, és ez jelenti az igazi integrációt abban az államban, amelyben vannak.
