Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
3649 ELNÖK (dr. Áder János) : Tabajdi Csaba képviselő úr következik. DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : A törvénynek ebben a részében a működés kérdése iben nagyon sok probléma van. Az egyik ilyen jellegű elvi véleményeltérés a kormánytól a Magyar Állandó Értekezlet szerepe. Nem tudom felfogni, hogy miért nem támogatta azt a módosító javaslatunkat a kormány, hogy a Magyar Állandó Értekezletet ne egy kormá nyhatározat szintjén, és ne is - bocsánat - egy országgyűlési határozatban, hanem ennek a törvénynek a szerves részeként fogalmazzuk meg, mint egy konzultatív ajánlattevő szervet. A MÁÉRT kapcsán meg kell jegyeznem Bauer Tamás számára, erre nem reagáltam k orábban, hogy semmiféle asszisztencia nem volt, kvázi kollaborációval vádolt meg engem annak idején az 1996os magyarmagyar csúcs megszervezésében, mellesleg nem hiszem, hogy az SZDSZnek a vezetőihez egy stukkert tartottam volna, hogy szíveskedjenek rész t venni; kialakult egy sok tekintetben hiszteroid állapot, amikor meg kellett csinálni a magyarmagyar csúcsot. Mellesleg, ha egyszer kasszát csinálok, akkor azt kell mondanom, hogy az egyik legfontosabb dolog, ha egyáltalán csináltam fontosat az életemben , akkor éppen az első magyarmagyar csúcsnak a zárónyilatkozata, az az autonómia, amelyet most mellesleg nem akar a kormány befogadni módosító javaslatként. Ez is elég pikáns dolog, mint ahogy a Magyar Állandó Értekezlet, amelyre oly mértékben büszke volt ez a kormány, hogy intézményesítette a magyarmagyar párbeszédet, most egy laza mozdulattal lesöpörte mint módosító javaslatot. De mi ezt fenn fogjuk tartani, és szeretnénk színvallásra bírni ezt a kormányt, hogy ugyan, tessék már megmondani, hogy most egy politikai blöff volt a dolog, egy politikai píárnak a része, vagy önök komolyan gondolják a Magyar Állandó Értekezletet. (Dr. Vojnik Mária felé:) Mellesleg megjegyzem, kedves Mari, segíts ki, ha rosszul emlékeznék, háromnegyed éve semmiféle MÁÉRTszakbizo ttságot nem hívtak össze. Tehát amikor arról szólnak itt a regék, hogy magyarromán alapszerződések ügyében, amiben csak 17szer egyeztettem én, sajnos csak az első egyeztetésnek van meg a teljes magnófelvétele, bár mind a 17et felvettem volna, mert nagyo n érdekes lenne szembesíteni akár a mostani kormányt és azokat az RMDSZvezetőket, akik utólag próbáltak bizonyos dolgokból kifarolni - tehát míg korábban igenis folyt érdemi egyeztetés, most a MÁÉRT szakbizottságai nem működtek, ez tény, ezt meg lehet néz ni, hogy háromnegyed éve nem hívták össze. Én az integrációs bizottságnak vagyok a tagja, mármint a MÁÉRT szakbizottságának, nem hívták össze, tehát ilyen értelemben e tekintetben sem ártana kicsit magukba nézni, tisztelt kormányképviselők és Németh államt itkár úr. Ami Bauer Tamás képviselőtársam felvetését illeti, alapvető véleménykülönbségünk van, ami a státust illeti: nincs státus, kedves Tamás. (23.30) A státus azt jelenti a nemzetközi szakirodalomban, hogy alanyi jogon adsz jogosítványokat. Ez a magyar igazolvány, amit mi adunk vagy aki megszavazza ezt a törvényt, nagyrészt szimbolikus valami, mert nem ad tartósan folyamatos munkavállalást, nem ad alanyi jogon egészségügyi ellátást, nem ad alanyi jogon oktatást. Tulajdonképpen mit ad alanyi jogon? Négys zer 90 százalékos utazást? Diákigazolványt? Az csak egy szűk kört érint. A pedagógusigazolvány is egy partikuláris kérdés. Alanyi jog egyetlenegy van az utazáson kívül: a három hónapos munkavállalási kvóta. De ez nem státus, kedves Tamás! A vitánk ott van, hogy a magyar igazolvány tulajdonképpen nagyrészt szimbolikus aktus. Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy balliberális oldalon - és ezt nemcsak én mondom, Csányi Vilmosnak volt egy nagyon érdekes írása - nem érzékelik, mit jelentenek a szimbólumok, és ily en értelemben Bauer Tamással ott van a vitánk, hogy sok tekintetben üres ez a törvény, kong ez a törvény. Pontosabban ebben vita van köztünk, mert ő úgy látja, hogy ez a törvény olyan nagy státust ad, én pedig azt mondom, hogy nem ad státust. Nem ad státus t jogilag sem, tartalmilag sem, anyagi
