Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak

2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):

3634 annál nehezebb lesz a visszaút, és ez a hat hónap már magában hordja ezt a veszélyt. Ha itt valóban

stabil munkahelye van, stabil munkahelyet tud magának teremteni, akkor úgy sejtem, igenis nő a

migráció veszélye, különösen a magasabban kval

ifikált rétegek elindulnak Magyarország irányába,

és a törvénytervezet pontosan azt próbálja elérni, hogy a szülőföldön maradjanak meg. Értem a

képviselő asszony érvelését, de azt hiszem, ez a veszély mindenképpen növekszik, ahogy emeljük a

munkavállalás i

dőtartamát. Pósán képviselő úr elmondta, hogy indokolt esetben viszont van

lehetőség arra - ha nem is generálisan, hanem egyéb módon , hogy ezt a három hónapot növelni

lehessen. Köszönöm szépen.

(Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János)

: Kétperces

hozzászólásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak. LEZSÁK SÁNDOR (MDF)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Révész Máriusz

képviselőtársam igen udvariasan szólt arról, hogy az oktatási bizottság ülésén az esetek többs

égében

nem sikerült megismerni az előterjesztő véleményét, és így fordulhatott elő - megszámoltam , hogy kilenc olyan indítvány van, amelyet az előterjesztő nem támogatott, de az oktatási bizottság szinte

egyhangúan igen. Arra kérem az államtitkár urat, h

ogy mind a kilenc módosító indítványt vizsgálják

meg, esetleg érdemes tanulmányozni az oktatási bizottság jegyzőkönyvét, valamint az

indítványtévőkkel egy gyors konzultáció után talán kapcsolódó módosító indítványokkal lehet

erősíteni ezt a törvényt, minde

nképpen érdemes. Köszönöm szépen. (22.10) ELNÖK (dr. Áder János)

: Megadom a szót Tabajdi Csaba képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. TABAJDI CSABA (MSZP)

: Elnök Úr! Államtitkár Úr! A most, ebben a tárgyalási szakaszban felmerülő módosító

indítvá

nyok a lelkét, a tartalmát érintik az egész törvénynek, hiszen ez adja a törvény anyagi jogi

alapját, hogy valójában milyen kedvezményeket és támogatásokat nyújt Magyarország e törvény

keretében a határon túli magyaroknak. Kell hozzá ellenzéki mazochizmus, hogy ilyen késő éjszakai

órán több mint ötven, általunk benyújtott - és néhány kivételtől eltekintve elutasított - módosító

indítvány után egyáltalán erőfeszítést tegyünk arra, hogy a józan észre, a szakmai érvekre apellálva

próbáljuk meggyőzni a kormányt

. A tartalmi, érdemi módosító javaslatainkat lényegében öt irányban próbáltuk beterjeszteni.

Egyrészt, amit a legfontosabbnak tartunk, és ezt akár vívmánynak is mondhatnánk: míg a törvény - lánykori nevén státustörvény, a jelenlegi nevén szomszédmagyartör

vény - eredetileg nem foglalkozott csak a magyarországi jogállással, ez a mostani törvény nagyon sok elemet tartalmaz,

amely a szülőföldön való méltó megélhetést, és nem a magyarságtudatőrzést és fejlesztést segíti.

Duray Miklós be is vallotta a külügyi

bizottság ülésén, hogy eredetileg csak a magyarországi

jogállásról szólt a törvény, ilyen értelemben ezt egy nem lényegtelen előrelépésnek lehet tekinteni,

már csak azért is, hiszen a MÁÉRT értekezletén én vetettem föl az MSZP nevében, és ez bele is

került a zárónyilatkozatba. Ezzel együtt a mi javaslataink döntően a szülőföldön való megélhetést kívánják kibontani több

irányban. Még nem tartjuk mindig elegendőnek ezeknek a normaszövegben való megjelenítését. De

hogy rögtön hozzátegyem, ezek nem csupán új ke

dvezményeket, sőt döntően nem új

kedvezményeket tartalmaznak, hanem a meglévő status quót kívánják rögzíteni, tehát a már meglévő

kedvezményeket és támogatásokat szeretnénk a törvény erejével pontosítani, világossá tenni;