Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - Személyi ügy: - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
3635 különösen vonatkozik ez a határon túli magyarok anyagi egzisztenciateremtésére. Ez egy kulcskérdés. A másik terület, amelyre szerettük volna fölhívni a kormány figyelmét és erősíteni, hogy a magyar kultúrkörbe még fokozottabban be kell vonni a határon túli magyarokat. Mit jelent ez? A hatá ron túl az Illyés Közalapítvány segítségével létrejöttek magyar házak, de ezek nem működnek igazán megfelelően, nincs meg sem a finanszírozási, sem a szakmai háttér. Kérem, ezeket integrálni kellene a magyar közművelődési, művelődési intézményrendszerbe! E z vonatkozik könyvtárakra, művelődési házakra, egyebekre, vagy vonatkozik akár színházakra. Ha tehát itt magyarmagyar integrációról beszélünk, akkor ne csak hangzatos szólamokat emlegessünk, hanem ezt konkretizáljuk is. Ezt szolgálja például a 69. módosít ó javaslatunk, amelyben például a Széchenyiösztöndíjat javasoljuk kiterjeszteni a határon túlra is. A harmadik irány, amelyben a módosító javaslataink szeretnék a törvényt továbbfejleszteni, ez a kockázatok csökkentése az adatvédelem területén. Nem tudom megérteni, miért nem tudja a kormány támogatni, hogy konzuli postával, nagykövetségi futárvédettséggel hozzák Magyarországra az adatokat. Korábban fölmerült informálisan az online rendszer is, de már hallom, hogy a Belügyminisztérium azt is elveti. Jelenl eg a határon túli magyarok adatainak védelmére, tárolására vonatkozóan nincs semmi a törvényben. A negyedik elem, amivel szeretnénk ezt a törvényt végrehajthatóvá, működőképessé tenni, és az ötödik elem, amely szintén szerepel ebben a csomagban, hogy a hat áron túli magyarok szuverenitását biztosítsuk. Ne a magyar kormány döntse el, hogy mely intézmény számít magyar oktatási tannyelvűnek, hanem a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő legitim, határon túli magyar szervezetek adjanak ajánlást a magyar Oktatás i Minisztérium számára! A Szocialista Párt módosító javaslatai semmit nem vettek el a kedvezményekből. Annyiban bővítettük, hogy ez nem jelenti a meglévő költségvetési keretek felrúgását, nem jelent milliárdos tételt. Ugyanakkor nem ehhez a törvényhez, de elkészítettünk egy indítványt, miszerint két területen javasoljuk, hogy azokat a kedvezményeket, amelyeket ez a törvény megad a határon túli magyaroknak, adjuk meg a magyarországiaknak is. Ezzel nagyban csökkenthetnénk a magyar társadalom fenntartásait a k edvezménytörvénnyel vagy a szomszédmagyartörvénnyel összefüggésben. Mert ugyan Balázs Ferenc említi egyrészt a 60 százalékos támogatottságot, de ott van a másik adat, hogy a megkérdezettek 40 százaléka a magyar társadalomban túlzottnak tartja a magyar hat áron túliak támogatását, 23 százalék pedig azt mondja, hogy egyáltalán ne támogassuk a határon túli magyarokat. Tehát meg kellene tudni győzni a magyar társadalmat. Ezért javasoljuk, a szocialisták javasolják, hogy a négyszer 90 százalékos utazási kedvezmé ny a magyar állampolgárokat is illesse meg, és meg kell fontolni, hogy az az iskolakezdési 20 ezer forintos támogatás a magyarországi két- vagy többgyermekes családokat is illesse meg. Lesze konszenzus? Ez igen komoly kérdés. Öt kulcsmódosítást tartunk a Szocialista Párt részéről abból a szempontból meghatározónak, amely a végleges döntésünk kialakításánál fontos. Ez a szülőföldön való megélhetés, ezt részben teljesíti a kormány. A hathónapos munkavállalást elveti. Az ajánló szervezet problémájával makacsu l tartja magát, hogy innen, Budapestről a határon túli magyarok feje fölött döntsék el, ki legyen az ajánló szervezet. A negyedik kérdés: védve a határon túli magyarokat, adatvédelemben nem hajlandó elmozdulni. Végül az országgyűlési biztos, amelyben nem m ondtak semmit, sőt inkább nemet mondtak, mintsem igent az emberi jogi bizottságban. Ebben kérném Áder elnök úr segítségét is, hiszen most folyik az ombudsman egész kérdéskörének a végiggondolása. Kérném őt személy szerint, hogy a maga tekintélyével nézze m eg, milyen racionális elemei lennének egy határon túli országgyűlési biztosnak, hiszen ez - most nem akarok erre kitérni - nagyon sok tekintetben megnövelné a magyar külpolitika mozgásterét, hiszen egy kétharmados törvénnyel megválasztott ombudsman olyan k érdésekről is beszélhet, amelyekről a hivatalos magyar
