Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3494 Nem fogadom el államtitkár úr érveit, hogy ez kezelhetetle nné tenné. Ez néhány tízezer emberről szól, a legszorongatottabb, legnehezebb helyzetben élők helyzetéről szól, és a törvény filozófiájában megint előjön a Fidesz filozófiája, hogy a legkevésbé rászorultak kapják a legkisebb támogatást. Majd szólni fogunk arról, hogy tulajdonképpen a szórványban élő magyarok lesznek leginkább diszkriminálva az iskolai támogatásnál, azok, akik nem tudják a gyerekeiket - akár a Vajdaságban, akár a Partiumban, akár máshol - magyar iskolába adni, tehát ezt az egész iskolakezdés i támogatási dolgot is végig kellene gondolni, mert meggyőződésem, ha most valaki alávetné a diszkrimináció, az alkotmányosság kérdésének ilyen szempontból, mindenképpen diszkriminatív lenne, tehát nem állná meg az egyenlő elbánás elvét. Köszönöm szépen. ( Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Lentner Csaba képviselő úrnak, MIÉP. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Erkölcsi, politikai, kulturális és gazdasági jelentősége egyaránt van ennek a státustörvénynek. A magyar nemzethez való tartozást azonban ennek a törvénynek a jelenlegi formája jobbára erkölcsi és kulturális kötelékeiben erősíti, de megkockáztatom azt, hogy a politikai kötelékeket is jobban erősíthetné ez a stát ustörvény, ha majd a későbbiekben a jelenlegi formának a maradéktalan betartása, illetve a továbbfejlesztése megtörténik. A továbbfejlesztés lehetséges iránya pedig az lehetne, ha az anyaországból induló gazdasági folyamatokat, gazdasági kapcsolatrendszere ket is a határon túli területekre tudnánk telepíteni, tehát ha a Magyar Köztársaság kormánya támogatná azon vállalkozásokat, iparűzőket, kereskedőket, akik az anyaországból ipart telepítenek át az elszakított magyar területekre. Az indítvá nysorban 51. számon jelenik meg az a képviselői indítványom, amelynek témakörével, tárgykörével az elmúlt években már többször foglalkoztam. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő úr, ez már a következő vitaszakaszhoz tartok. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Elnézést, nem tudtam. Köszönöm szépen. Befejezésül ennek a vitaszakasznak a tárgyköréről annyit mondanék, hogy nyilván ennek a törvényjavaslatnak a hatása akkor lesz lemérhető, ha betartására, következetes érvényesítésére sor kerülhet. Mi a MIÉP részéről úgy értékel jük, hogy ezekkel a szabályozási elemekkel valami elkezdődött; elkezdődött az anyaországi magyarok és a határokon túl élő magyarok kapcsolatrendszerében. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétpercesek következnek. Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontos és tanulságos dolognak tartom azt, ahogy az államtitkár úr a kormány nevében továbbra is ilyen mereven elzárkózik a szomszéd országokon túli, kisebbségbe n élő magyarok kérdésétől. Ugyanis ez elvezet ahhoz a kérdéshez, hogy egyáltalán mi is a cél. Számunkra - és ezt Lezsák képviselő úrnak is mondom - a cél az, hogy azok számára, akik magyarok, és valahol máshol élnek a világban, ennek a hátrányait, ha úgy t etszik, ennek a kínjait a magyar állam segítségével mérsékeljük, és adott esetben ők szabadon választhassanak abban, hogy asszimilálódnake - legyen szó akár Csehországról, akár Romániáról , vagy megőrzik a magyarságukat, vagy áttelepülnek Magyarországra. Úgy tűnik a kormány viselkedéséből ebben a kérdésben, hogy neki az, hogy ők magyarok maradjanak ott, ahol élnek, csak a szomszéd országok esetében fontos. Magyarul: a kormányt csak
