Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 29 (210. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF):
3495 az érdekli, hogy a történelmi Magyarország területén a magyar kisebbségek mint jelentős magyar kisebbségek teljes létszámban megmaradjanak. Ez érdekli őket! Az, hogy ezen kívül mi történik azokkal az emberekkel, akik magyarnak születtek, hogy őnekik megkönnyítjüke azt, hogy a magyarságukat, a magyar nyelvhez, kultúrához való ka pcsolódásukat megőrizzék, már a kormányt nem érdekli. Ők asszimilálódhatnak, ők visszatelepülhetnek, ez neki mindegy, csak a történelmi Magyarország területe érdekli őt. Arról szól tulajdonképpen ez a vita közöttünk, hogy a polgároknak akarunk segíteni, va gy pedig egy effajta törekvés az, ami vezet bennünket. Köszönöm szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tabajdi Csaba felvetésére, ha megengedi, eg ypár dolgot megjegyeznék. Egyrészt hiányolta azt, hogy a különböző alapszerződések és egyéb kétoldalú kapcsolatok nincsenek felsorolva. Ha kézbe veszi a törvényt, láthatja, hogy ott szerepel az a megjegyzés, nevezetesen: a Magyarország által vállalt nemzet közi kötelezettségek, amelyben benne foglaltatnak - az én értelmezésemben - minden típusú, akár multi, akár bilaterális szerződések is. Tehát én azt hiszem, ez így benne van. Lehet, hogy Tabajdi Csaba szeretné lapszámban szaporítani a törvény szövegét, de én azt gondolom, hogy ez így korrekt és teljes. A szabad identitásválasztás elve pedig a törvény alapkoncepciójában kezdettől fogva ott van. Ha tisztelt képviselőtársaim visszaemlékeznek, bizony a külügyi bizottság ülésén is pontosan ezzel kapcsolatban vo lt hosszas vita, amikor a kormánypártok éppen azt mondták, hogy ez az alapja, önök pedig precízebben szerették volna a jogalanyiság kritériumrendszerét jobban összefogni, ami sokkal több esetben beszűkítőbb eredményű lett volna, mintsem tágító értelmű. Bau er képviselő úr megjegyzéségre, ha megengedi: ön azt mondja, hogy a kormányt csak azt érdekli, hogy ott maradjanak meg a magyarok, ahol az úgymond történelmi Magyarország. Tisztelt Bauer képviselő úr, ez a nagynagy aggodalom, ami most az ön szavaiból kics eng, tudja, azért hiteltelen, mert korábban én semmi hasonlót öntől ezzel kapcsolatban még nem hallottam. És, ha megengedi, van még egy logikája mindennek: a határon túl élő magyar közösségek nem jószántukból kerültek oda, a határok alakulásában a történel em viharai játszottak szerepet. Én nem vitatom, hogy egyéni életsorsok szempontjából sokszor a történelem motiváló tényező lehetett, hogy valaki Párizsba, New Yorkba vagy nem tudom, hova költözött, de azért nem ugyanazokról a történelmi körülményekről van szó, tisztelt képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Kelemen András képviselő úrnak, MDF. DR. KELEMEN ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szót. Mindenekelőtt azt szeretném les zögezni, hogy szerintem a személyi hatály igenis jól meghatározott, és ilyen szempontból talán a legeurokonformabb tervezet, amit valaha is ebben a témában olvastam; hiszen nem vérségi alapon, mint ahogy a szomszédságban is osztanak igazolványokat családfa kutatások s a többi alapján, hanem szabad identitásválasztásra alapoz. A gondot nem az jelenti, hogy mi a jogalany meghatározása, hanem az, hogy milyen földrajzi körben, és ekörül folyik a vita. Ezt lehet rosszhiszeműen úgy megfogalmazni, hogy az egykori M agyarország területére vonatkozik, holott ez egészen tárgyszerűen nem igaz, hiszen a csángókra éppúgy vonatkozik ez a szomszédságban élő magyarokra vonatkozó törvény, mint ahogy vonatkozik, mondjuk, a székelyekre vagy a csallóközi magyarokra, a csángók ped ig a történelmi Magyarország határán kívül éltek mindig.
