Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HARGITAI JÁNOS (Fidesz):
348 sincs bajunk, mindegyiknek joga van létezni, s joga van az ahhoz tartozó közösségnek a vallásgyakorlását megélnie. Mi csak egyet mondunk: egyházi jelszó alatt, egyházi jogi személyi státus alatt ne lehessen működni az olyan vallási közösségeknek, amelyek elsődlegesen és nyilvánvalóan más jellegű tevék enységet folytatnak. Minden egyház érdeke, hogy ez szabályozva legyen, mert a kisegyházak nagyon nagy része nyilvánvalóan tisztességes, és vallási tevékenységet folytat. Nem értékítélet, hogy sokan tartoznak a közösséghez, vagy a másik közösséghez meg kevé sbé sokan tartoznak. Én a tisztelt ellenzéki képviselők figyelmét arra hívom fel, hogy itt nem arról van szó, hogy mi a vallás fogalmát akarnánk megadni, hanem azt írjuk körül, hogy mikor adunk valamelyik vallási közösségnek egyházi jogi státust, s mikor n em, ez pedig a jogalkotó mérlegelési körébe tartozik, mint ahogy azt már képviselőtársaim is sokszor meghivatkozták. Érthetetlen számomra, a vitában elő sem kerül az a lényeges módosítás, amikor pontosításokat tesz a kormányoldal a tekintetben, hogy egyház , egyházi belső jogi személy vagy az egyházi külső jogi személy kategóriáját pontosítja a törvényalkotó. Aki jelenleg megnézi a 13. §t, azt is látja, hogy az tökéletesen össze van mosva és értelmezhetetlen. Nem értjük, hogy miért nem lehet ezt a törvénysz akaszt támogatni, és a vitában - még egyszer mondom - elő sem kerül, csak önök kategorikusan tagadják, hogy ezt sem fogadják el. Egyébként a szocialisták módosító indítványában, illetve törvényjavaslatában sincs benne az erről való gondolkodás, s számomra érthetetlen, hogy hol sértünk ezzel vallásszabadságot, hol sértünk ezzel egyházakat, ha finomítjuk és tökéletessé tesszük a szabályokat. A 6. pont, amiről önök előszeretettel egy kézlegyintéssel azt mondják, hogy alkotmányellenes: Salamon képviselő utalt a rra, hogy mi mást nem teszünk, mint egy Alkotmánybíróság által megfogalmazott tételt akarnánk beemelni a törvénybe. Ez a tétel akkor is létezik a magyar jogi valóságban, ha mi ide nem fogalmazzuk be, mert az alkotmánybírósági döntések ilyen szempontból jog i erővel bírnak. Az Alkotmánybíróság megfogalmazta azt, hogy egy dolog az egyházak egyenlősége, amikor a vallásszabadság szemszögéből mérem őket, s itt utaltam az első kérdéskör kapcsán kicsikre és nagyokra is. Azt még egyszer mondom, nem vitatjuk, s egy m ás dolog a társadalmi szerepvállalásukból adódó különbségtétel, ami alkotmányos. A tábori lelkészi szolgálat kapcsán utaltam arra, ráadásul az Alkotmánybíróság meg is vizsgálta ezt a kérdést és alkotmányosnak találta, hogy mi egy garanciát építenénk be ebb e a törvénybe, és önök ezt sem akarják észrevenni. Tehát a jelenlegi szabályozáshoz képest többet mond a 6. §, mert azt mondja, ha ezt önök el méltóztatnának fogadni, hogy ezt a különbségtételt, amit - még egyszer mondom - megtehet a jogalkotó jelenleg is, tizenegynéhány jogszabályi helyet lehet felsorolni arra, hogy hol tesz különbséget egyház és egyház között a jogalkotó, ezt a jövőben csak törvénnyel tehetné meg. Ma - még egyszer mondom és utaltam arra, hogy Bauer képviselő úr fejingatása ellenére is iga z, amit állítok - kormányrendelet is különbséget tehet egyház és egyház között: gondoljanak a tábori lelkészi szolgálattal kapcsolatos szabályozásra. A jövőben, ha önök észrevennék végre, hogy mi van itt leírva, kormányrendelettel ez a különbségtétel már n em lenne megtehető, hanem csak törvénnyel. Ezért én azt gondolom, hogy ez is egy lényeges szabályozási elem. Mint ahogy lényeges szabályozási elemnek gondoljuk azt is, ha értékként kezeljük az egyházat, és egy olyanfajta érték, ami szorosan kapcsolódik a v allásszabadsághoz... - itt megint teszek egy gondolati kitérőt, és egy kicsit vitatkozom kormánypárti képviselőtársaimmal; én azt gondolom, hogy nem lehet egy vallási közösséget elzárni attól, hogy megszerezze az egyházi jogi státust. Tehát árnyaltabban fo galmazok, mint ahogy azt Isépy képviselő úr tette. Mi nem azt kíséreljük meg, hogy legyenek olyan vallási közösségek, amelyeknek joguk van a szabad vallásgyakorlásra, de nem kaphatnak egyházi jogú státust. Tehát nem igaz az a beállítás, hogy mi különbséget akarunk tenni a történelmi egyházak között és az összes többi között is, és az összes többit ki akarjuk gyomlálni ebből a nyilvántartási rendszerből.
