Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3300 Ha már beszéltem a 15. ajánlási pontban azokról, akik kimaradtak, ez hozzájuk is kötődik, a 21esben arra teszünk kísérletet, hogy kérjük az önök támogatását ahhoz, hogy ne csak és kizáróla g a vezetékes rendszereket preferáljuk, hanem olyan megoldásokat is, amelyek más környezetbarát megoldások, amelyeket már ismer a világ, ismer a szakma. Tegyük lehetővé, hogy azok, akik más utat választanak, azon mehessenek tovább, mert a cél ugyanaz: a sz ennyvíz tisztítása, a szennyvíz kezelése, ártalmatlanítása. Tehát ne csak azt favorizáljuk, mert sajnos a törvényjavaslat nagyon egyértelmű, kizárólag a szennyvíz vezetékes rendszeren való elvezetését favorizálja. Ez a csomag a 27., 28., 29.; Pap János is tett kísérletet, és én most abszolút nem bántó szándékkal, de a képviselő úrnál látom, hogy ugyanabban a problémában akadt fönn, mint mi, csak úgy érzem, hogy a 29. javaslatban a képviselő úrnál az a kicsi törlés, amit tett, nem elégséges. Tehát attól még megmaradt az a feltétel, hogy kibocsátási pontra vezessék vezetéken, más gyűjtési formát sajnos a törvényjavaslat nem ismer el. Mi erre két különböző megoldási javaslatot tettünk a 27. és a 28. ajánlási pontban. Kérem önöket, hogy a hármat együtt vizsgáljá k meg, és talán egy kapcsolódó módosító indítvány elnyerheti a kormány tetszését. Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a céllal egyetértünk, a jogharmonizációs törekvéssel egyetértünk, de olyan feltételeket kell teremtenünk, mint az előző napirendnél, ami e lviselhető, finanszírozható, és ehhez a feladathoz minden körülmények között kell az állami támogatás. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Lezsák Sándor úr, az MDF képviselője. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok többsége a települési önkormányzatok kötelezettségével foglalkozik. Az állam feladataival részletesebben a bizottsági ajánlásban szereplő 1., 2., to vábbá a 23., 24., 25. és a 26. indítvány foglalkozik. Kimondatlanul az a fő kérdés, hogy az Országgyűlés akár a költségvetési törvényen keresztül, akár a vízgazdálkodás országos koncepciójához csatlakozó nemzeti programok formálása révén mennyire kívánja e llenőrizni a vízügyeket. Ennek a kérdésnek van külügyi vonatkozása is, például az, hogy csakis kormányközi tárgyalások révén lehetne elérni a környező országokban letarolt erdőségek újratelepítését és csökkenteni ezáltal Magyarország alvízi fenyegetettségé t. És itt, tisztelt Ház, bármennyire is éjfél felé közeledünk, hosszabb időre meg kell állnom. Ugyanis az általam igen tisztelt Pozsgai Balázs MSZPs képviselőtársam a vita előző szakaszában olyan állítást fogalmazott meg, amely szerint szükségtelenek ezek a kormányközi tárgyalások, mert egyáltalán nincs igazolva az erdő kivágása és a hazai árvizek közötti összefüggés, s Pozsgai Balázs képviselőtársam egy tanulmányra hivatkozva illúziónak nevezte ezt. A képviselő úr becsületére legyen mondva, az elmúlt napo kban eljuttatta hozzám azt a tanulmányt, amely alapján állítását megfogalmazta. Ez a tanulmány az "Árvíz 2000" című kiadványban jelent meg, szerzője Váradi József, a minisztérium munkatársa, "Az ár- és belvízveszély elhárításának időszerű kérdései és a jöv ő feladatai az elmúlt másfél év eseményei alapján" címet viseli. Valóban, ebben szerepel az az állítás, amit Pozsgai képviselő úr is megfogalmazott, hogy "az erdősültség növelésével kapcsolatban felmerült és erősen élő illúzió", mondja, vagy pedig: "az erd őterületek az utóbbi 30 évben nőnek Ukrajnában, és az is bizonyított tény, hogy az erdők önmagában nem oldják meg az árvizek problémáját". Idézhetném tovább a Pozsgai képviselő úr állítását igazoló tanulmányt, nem teszem. Helyette összegyűjtöttem néhány sa jtótudósítói, egyetemi és akadémikusi véleményt annak érdekében, hogy állításomat igazoljam, miszerint igenis, erős összefüggés van a vízgyűjtőterületi erdők kivágása és a hazai árvizek erőssége között. A sajtó munkatársai nyilván ellenőrzik állításaik va lódiságát. Az 1998 novemberi árvíz idején szinte valamennyi napilap közölte a környezetvédők felhívását, akik állításuk
