Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
3301 szerint már évek óta javasolták azt, hogy a magyar és az ukrán állam a saját érdekében adjon támogatást a letarolt folyóvölgy fásítására , mert enélkül a jövőben erősbödő árvizekre számíthatunk. A Napi Magyarország 1999. február 2i száma címben figyelmeztet arra, idézem: "Az esztelen erdőirtás okozta tiszai árvizek." A cikkíró szerint: "Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy az esztelen t ermészetpusztítás okozta az 1998as kárpátaljai árvizet, amelyben több ezer családi ház vált romhalmazzá. Az ukrajnai Kárpátokban a rendszerváltás után 25 ezer hektár erdőt vágtak ki, és ennek hatására átalakult a hegyvidék vízrajza." (22.50) A minisztériu mi szakértő hozzám eljuttatott tanulmánya szerint Ukrajnában nem csökkent, hanem nőtt az erdősültség az elmúlt évtizedekben. Valószínűnek tartom, hogy az ukrajnai átlagos tendencia - amiben benne van a Csernobil körüli nagy területek kényszerűségből történ t erdősítése is - nem feltétlenül érvényesül az országnak csak kis részét képező Kárpátalján. A Népszava 2000 áprilisi számában nyilatkozott Katona Kálmán akkori vízügyi miniszter és árvízi kormánybiztos. Kijelentette: "Hazánk tárgyalásokat kezd a környező országokkal a fásításról is, a letarolt területeken ugyanis rendkívül gyorsan zúdul le a víz, és ezt a tömeget a Tisza és mellékfolyói nem képesek levezetni." A HajdúBihari Napló idei áprilisi száma vezércikkben panaszkodik arról, hogy "itt, ezen a tájon terül szét a letarolt Erdélyi Kárpátokból akadálytalanul lezúduló több balatonnyi víz". Sok lapértesülést, véleményt sorolhatnék még föl, de az idő rövidsége miatt idéznem kell egy illetékes tudományág tudósait is. Csatári Bálint egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója szerint a klímavizsgálatok bebizonyították, hogy az utóbbi csapadékos évek ellenére folytatódik a térség kiszáradása. A terület jobb vízellátása érdekében ezért be kell fejezni a Tisza szabályozását, újra kell gondolni az öntözőrendszerek és a belvízcsatornák fejlesztését, újraélesztését és karbantartását. A tudós igazgató véleménye szerint az Alföld egyre szélsőségesebb környezeti konfliktusoknak van kitéve, a körn yező államokban letarolt erdők miatt nő az árvízveszély, az elhanyagolt parcellák miatt pedig a csapadékosabb időszakban fokozódik a belvízkatasztrófák előfordulásának esélye. A kutatók tapasztalatai szerint az alföldi telek, tavaszok és őszök a század ele jinél jóval szárazabbak, míg a nyarak a korábbinál csapadékosabbak lettek. A Szegedi Tudományegyetem docense, Rakonczai János hidrogeográfus szerint "A Kárpátokban bekövetkezett gyors hóolvadás pillanatok alatt árhullám formájában jelent meg a Tiszán és me llékfolyóin. A pusztító árvizek keletkezésében a csapadék szélsőséges időbeli eloszlása mellett nem elhanyagolhatók az emberi beavatkozások sem, mint például az erdőirtások, vagy az, hogy a folyókat a hegyvidéki területeken gátak közé szorítják." - mondta. A szélsőséges csapadékhelyzetben és rekord árvizekben ugyanakkor a globális klímaváltozás helyi következményei is megnyilvánulhatnak. A hidrogeográfus szerint "A Kárpátokat borító erdőségek korábban fel tudták fogni a csapadék egy részét, az utóbbi évtize dekben azonban - leginkább a rendszerváltást követő rablógazdálkodás során - a fák jó részét kiirtották, a legnagyobb mértékben Ukrajnában. A letarolt részeken a talaj eróziós hatásra lepusztult, és a felbukkanó nyílt kőzetfelszínbe nem tud beszivárogni a csapadék. A számítások alapján akár 1520 százalékkal több csapadékvíz kerülhet a letarolt területekről a folyóba, ráadásul a növényzet késleltető hatásának hiányában kétszer gyorsabb lesz az árhullám." A tavalyi árvíz után a Közlekedési és Vízügyi Miniszt érium az árvizek elleni átfogó stratégiát dolgozott ki, amelyben a gátrekonstrukció mellett alternatív megoldásokat is javasoltak. Ebben szükségtározók kialakítását, zöldfolyosók létrehozását és néhány helyen a folyók ártereinek szélesítését kezdeményezik. A zöldfolyosó a folyó életterének megnövelését jelenti, a kevésbé értékes mezőgazdasági területek rovására. Mindemellett a minisztérium szorgalmazza az erdősítést a környező országok hegyvidéki tájain.
