Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3293 Ami fontos, é s reményeink szerint a környezetvédelmi tárca súlyát növeli, hogy a koordináció során a környezetvédelmi hatóság a kiemelt hatóság. Ez a mai engedélyezési rendszerben is sokszor így volt, mégis többször alulmaradt a környezetvédelem ügye, elsősorban gazdas ági lobbiérdekek miatt. Ettől a megerősítéstől a környezetvédelem felértékelődését is várom. Az integrált szennyezésmegelőzési rendszer tulajdonképpen a már működő engedélyezési rendszereket egészíti ki, bővíti, amelyhez járul még a környezethasználat enge délyezése is. Ennek a rendszernek kiemelkedő jellemzője a nyilvánosság, amikor az egész folyamat során az érintettek rendelkezésére kell bocsátani a teljes anyagot, így lehetőséget teremt az aktív részvételre. Itt természetesen meg kell jegyezni azt, hogy az adatok, a mérések vajon mennyire pontosak. Itt azért nem szabad elfelejteni, hogy mi az, amit adunk, és mi az, amit mértünk, tehát itt az akkreditációnak nagy szerepe lesz, és hogy olyan adatokkal, olyan mérési eredményekkel rendelkezünk, amelyek nemcsa k a nyilvánosságot elégítik ki, hanem valódi adatokat is adunk. Ennek a rendszernek a kapcsán egy nagyon fontos fogalommal is bővülünk, és nem úgy bővülünk, ahogy ez egyébként a javaslatban van. Én nagyon örülök annak, hogy a tárca ezt elfogadta, mert nem az a helyes megfogalmazás, hogy a legjobb elérhető technika, hanem az elérhető legjobb technika alkalmazása. Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra is, nehogy jó magyar szokás szerint az elérhető legjobbat összekeverjük azzal, amit úgy szoktunk Magyar országon mondani, hogy a legkevésbé rosszra törekedjünk, mert a kettő nem ugyanaz, és nagy hiba lenne, ha ezt a ma széles körben alkalmazott gyakorlatot esetleg folytatnánk. Az is fontos szempont ebben a pontban, hogy időnként, illetve a felülvizsgálatok s orán azt is vizsgálni kell, hogy az adott eljárás, technológia és minden más megfelele még az elérhető legjobb technikának - tehát folyamatos felülvizsgálatról van szó. A környezeti hatásvizsgálattól ez a rendszer annyiban is eltér, hogy nem olyan széles az érintettek köre, viszont a víz, a levegő, a talaj és a hulladék vonatkozásában sokkal szigorúbb követelményeket fogalmaz meg, és határértékeket állít fel. Megnyugtató az integrált szennyezésmegelőzési rendszer bevezetése kapcsán, hogy az elvek és a köve telmények jelentős része már megvalósult a magyar környezetvédelmi jogban. Az egy másik kérdés, hogy mennyire érezzük ennek a hatását, vagy mennyire tudjuk ezt alkalmazni. Itt elsősorban a környezeti hatásvizsgálat említhető meg, ezért a bevezetése és az a lkalmazása igazából nem okoz gondot. Itt szeretném megjegyezni, nem biztos, hogy például a személyi és a tárgyi feltételek olyan nehezen valósíthatók meg ezen a téren, mivel az kellene, hogy működjön ez a rendszer - erre épül rá ez a rendszer is. Tisztelt Ház! Nagyon fontos elemnek tartom az egységes környezethasználati engedély megadására irányuló eljárást is. Az eljárás a környezeti hatásvizsgálat után indul meg. Ha pedig nincs ilyen hatásvizsgálat, akkor a jogosult kérelmére indul meg. Természetesen a fo lyamat során, amikor a jogosult úgy érzi, hogy ezeket az elveket nem tudja teljesíteni, akkor ez bármikor megszakítható az ő kérésére. Az integrált megelőzési elv beépülését jól tükrözi, hogy a talaj, a víz, a levegő és a hulladék terén előírja a legjobb t echnika alkalmazását, s a szigorúbb határértékkövetelményeket; tehát ezen a helyen is előírja, és nem csak az integrált rendszernél. A környezethasználati engedély kapcsán reménykedhetünk abban, hogy ennek következményeként előbbutóbb bevezetésre kerül a környezethasználati díj is, s a legfontosabb elv, amit nagyon sokszor hangoztatunk ebben a Házban, "a szennyező fizessen!" elv is megvalósuljon. Örömmel tölt el bennünket és személy szerint engem is, hogy a környezetvédelmi bizottság kezdeményezésére, min t már bizottsági előadóként is elmondtam, bekerült a javaslatba a környezeti jelentés. Ez azért fontos, mert meggyőződésem, hogy ez a környezetvédelmi jelentési kötelezettség növelni, fokozni fogja a környezettudatosságot, hiszen a környezetre terhelést je lentő tevékenységet folytató maga is meggyőződhet a tevékenysége eredményéről, következményéről, és arról is, hogy ha környezetvédelmi fejlesztéseket, beruházásokat hajt végre, azokkal milyen eredményt ér el. Természetesen az önvizsgálat önmagában és a jel entés önmagában nem elégséges, ehhez nagyon
