Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
3292 építés alatt álló létesítményekre terjed ki, tehát a tervezési szakaszban lévőkre nem, illetve nem önálló módon. A további részletes szabályokat nem az Európai Unió vonatkozó irányelvének a kihirdetéséről szóló törvény, hanem kormányrendet, egy ugyancsak bizonytalan kimenetelű kormányrendelet fogja megállapítani - nem biztos, hogy ez a jó harmonizációs lépés. A felsorolt változtatásokat már csak azért is meglepőnek tartom - és azt hiszem, ezzel nem állok egyedül , mert az alig egy esztendeje hatályos, 1999. évi LXXIV. törvény 50. §a szerint a jogalkotó a munkája során a ma is érvényben lévő EKirányelvet vette tekintetbe, pedig már egy éve is az volt az érv, hogy az EKirányel v akkor teljesen átvételre került, most pedig meglepetéssel látjuk, hogy nem. Az előterjesztő sajnos sem az általános, sem a részletes indoklásban nem fejti ki, hogy mi a valódi, a tényszerű indoka a meglehetősen jelentős változtatásoknak. Az EUintegráció s jogharmonizációs kötelezettségre való utalás tehát ebben az esetben akár jótékony fátyol is lehet, de igazából nem helyettesítheti a valót, az érintettek eddigi, esetlegesen abszolút felesleges munkavégzését, a hosszabb távra, legalább három évre vonatko zó kiszámíthatóságnak éppen a bizonytalanságba történő átcsapását. Biztos vagyok ugyanis benne, hogy nagyobb körültekintéssel, alaposabb odafigyeléssel a fentieket, az alig egy éve elfogadott törvény nem kellően indokolt módosítását meg lehetett volna előz ni. Az ilyen kormányzati gyakorlat megszüntetése már csak azért is fontos lenne, mert ezek az értelmetlen és nem túl átgondolt módosítások ebben az esetben - hangsúlyozom: a katasztrófavédelmi törvényről van szó , éppen most, az árvizek idején rendkívül é lesen kerülnek a figyelem középpontjába, és tapasztalataim szerint az Európai Unióban és Brüsszelben számtalanszor hangsúlyozzák: a következetlenséget, a jogbizonytalanságot legalább annyira helytelennek tekintik, mint a jogkövetés elmaradását, illetve kés lekedését. Örülnénk, ha szemben a - még egyszer mondom - megítélésünk szerint alapvetően jó környezetvédelmitörvénymódosításokkal, az illetékes tárca valóban érdemi magyarázattal szolgálna eltérően az elmaradt részletes és általános indoklástól, hogy való ban miért volt szükség ennek a törvénynek a módosítására. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZfrakció soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője. (22.10) DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő környezetvédelmi célú jogharmonizációs törvényjavaslat nagyon lényeges módosításokat hajt végre, és nem csak a harmonizáció miatt. Kétségtelen, hogy a környezetvédelem terén tapasztalt nagyfokú uniós jogharmon izációs lemaradásunkat ez a csomag jelentősen csökkenti, mintegy öt törvényt módosít jelentősen. Fontosabb azonban a törvényjavaslat tartalmi módosítása, amely - túl a harmonizáción - egyértelműbb hazai környezetvédelmi hatósági munkát helyez kilátásba, és tervezhetőbb környezetvédelmi jövőt vázol fel. A módosítás központi része az integrált szennyezésmegelőzésről szóló irányelv hazai bevezetése és alkalmazása. Mindezt úgy oldja meg, hogy a már meglévő hatásvizsgálat hatályát nem érinti, amely az adott tevé kenység következtében várható környezeti hatások feltárására hivatott, sőt támaszkodik azok eredményére, és egymást kölcsönösen kiegészítik. Az integrált engedélyezési eljárás fontos eleme, hogy összehangolt hatósági eljárást feltételez az összes környezet i elemre és a hulladékra is. Ez a rendszer előírja az engedélyező hatóság számára, a mi esetünkben a környezetvédelmi felügyelőségeknek, hogy az érintett hatóságokkal széles körű koordinációt kell megvalósítani az engedélyezési eljárás során.
