Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - Egyes törvények környezetvédelmi célú jogharmonizációs módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LOTZ KÁROLY (SZDSZ):
3291 végre. Ami a környezetvédelmi j ellegű módosításokat illeti, azoknak a nagy részével az SZDSZ részéről egyetértünk. Bennünk is ugyanazok az aggályok fogalmazódtak meg, amelyekről talán majd a részletes vitában fogunk inkább szólni, ehhez néhány dolgot még egyszer át kell tekinteni. De az ok az általános problémák, amelyeket képviselőtársaim itt már hangsúlyoztak, bennünk is felmerültek, azok között az a bizonyos kérdés, hogy jelenleg valóban alkalmase a környezetvédelmi humán erőforrás, nyugodtan mondhatjuk: az elmúlt három évben kicsit m eggyengített humánerőforrástömeg - ha tömegnek lehet nevezni , valamint alkalmasake a személyi és a tárgyi feltételek ezeknek a teljesítésére, az egy komoly aggodalomként merült fel bennünk is. Az is felmerült, hogy valóban, esetleg másokat is lehetett vagy kellett volnae módosítani eme módosítás kapcsán, hogy elég átgondolt volte, nem kellett volnae épp a lemaradások miatt egy kicsit többet beletenni, és itt Pap János képviselőtársam hangsúlyozottan utalt a termékdíjrendszerre. Nyomatékkal szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem a termékdíjrendszerre gondoltunk, mert meggyőződésem, hogy ha valami nem ebbe való, akkor az biztosan nem a termékdíjrendszer, hiszen a hatásvizsgálatok tekintetében még messze nem vagyunk ott, és ha valaki figyelte a német termék díjrendszer átgondolatlan bevezetését az elmúlt időszakban - és egyesek szerint ha véletlenül megbukna jövőre a szociáldemokrata párt, akkor az ennek lesz a hatása, mert olyan mértékű inflációgerjesztő hatása volt az át nem gondolt bevezetésnek, éppen a te rmékdíjrendszer kapcsán panaszkodtak nekem is Strasbourgban a német szociáldemokrata képviselők , akkor az biztos, hogy ez az. Valószínű tehát, hogy sokkal átgondoltabban kell nekünk is eljárnunk - nem mintha ez veszély lenne a kormánypártokra nézve, csak jelzem, hogy ez egy olyan kérdés, amely valóban súlyos társadalmi, de főleg gazdasági problémákat vethet fel ; mindenesetre gyorsabban kellene ennek előrehaladnia, kell termékdíjrendszer, de jelen pillanatban az én megítélésem szerint ez nincs abban a st ádiumban, hogy akár ebbe a törvénybe is be lehetett volna venni. Ugyancsak aggályként fogalmazódott meg bennünk - és ez szintén elhangzott itt , hogy mi lesz egyegy paragrafusnak a valódi, gyakorlati hatása, kezdve a végrehajtási utasítással, amivel kapc solatban olyan sokszor, újra és újra előkerül, hogy igazából meg fognake születni a végrehajtási rendeletek, mint a meglehetősen rossz emlékű, legalábbis a tartalmatlanságát tekintve rossz emlékű hulladékgazdálkodási törvénynek, amelynek még, azt hiszem, ma sem született meg az összes végrehajtási rendelete. Szóval, ez az úgynevezett "kerettörvény" kifejezés egyre veszélyesebb lesz, mert nem tudjuk, hogy a keret előbbutóbb be lesze terítve vagy sem. Ezek azok az általános - inkább - kérdések és aggodalma k, amelyek megfogalmazódnak, ettől függetlenül a módosítások túlnyomó többségével egyetértünk. Nem ennyire pozitív a véleményünk - a Kiss Andor képviselőtársam által elmondottakkal ellentétben - a katasztrófavédelmi törvény módosításáról. Ez megkülönböztet ett figyelemre számíthat, márpedig ez a módosítás a mi megítélésünk szerint sajnos jól jellemzi a kellően át nem gondolt szabályozások miatti változtatási igényeknek a jogharmonizáció zászlaja vagy fedőneve alatti megjelenítését, a jogbizonytalanság megíté lésünk szerint újabb, meglehetősen kényes területre való kiterjesztését. Nevezetesen, arról van szó - mint akkori vezérszónok, elég pontosan emlékszem a történetre , hogy alig több mint egy évvel a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérő l és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvény hatálybalépése után a veszélyes létesítmények üzemeltetőjének a tevékenységével összefüggő bejelentési kötelezettségével kapcsolatos feladatai jelentős mértékben mód osulnának. Így például a szabályozási résznek az érvényesítési időpontja két évvel változik, tehát csak a törvény IV. fejezetének hatálybalépésétől, 2002. január 1jétől érvényes. Vagy új elem, hogy a bejelentés határideje az eddig egy kapcsolódó törvénybe n megszabott naptári naptól számított harmadik év december 31e helyett egy kormányrendelet, egy egyelőre bizonytalan kormányrendelet által megszabandó valamikor időpont lesz. Vagy a szabályozás hatálya a már üzemelő, illetve építés és tervezés alatt álló létesítményekkel szemben a jövőben - legalábbis önállóan - csak az üzemelő és az
