Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Áder János):
326 tulajdonképpen ebben olyan elemek visszahozatalát látjuk, amelyeket '93ban egy korábbi szakaszban már egységes elutasítás fogadott a parlament részéről. És mivel az időmből még telik, Isépy képviselő úrnak szeretnék két mondatot mondani. Az első: azzal tesz egy állam az előírások és az ajánlások szerint - hogy mondjam csak - leginkább az ügy javára, ha nem törekszik a vallást definiálni, ezt rábízza magukra azokra a közösségekre, amelyek önmagukat mint vallást definiálják. Ugyana kkor a magyar alkotmányban az is meg van fogalmazva, hogy annak megítélésénél viszont, hogy mi törvényes és mi nem, az állam hatóságai nem kötelesek az érintett egyház önértékelésére hagyatkozni. Hogy mi a vallási dolgok természete, abban igen, de abban, h ogy mi a törvényes és mi nem, erre nem kötelesek hagyatkozni. Ez tehát két különböző dolog, nem zárja ki a vallás definiálatlansága azt, hogy az állami hatóságok a törvényességet minden szervezeten számon kérjék. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Fodor Gábor képviselő úrnak. (16.50) DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Először is Rockenbauer miniszter úrhoz annyit az egyeztetésekkel kapcsolatban, hogy ő maga sorolta fel, hogy milyen egyeztetések voltak. Ezen különböző személyek vettek részt, volt, amin én is, például itt említette az áprilisi emberi jogi bizottsági ülést, volt, amin Iványi Gábor kollégám. Azt gondolom, az SZDSZ álláspontját képviseltük mindannyian, tehát nem személyfüggő, hogy ki vett részt a hatpárti összejövet eleken. Másfelől: valóban, az SZDSZ végig következetes álláspontot képviselt, és elmondtuk, mi a véleményünk a törvénnyel kapcsolatban, kikövetkeztethető volt a kormány részéről, hogy az ellenzéknek mi az álláspontja, de fenntartom a véleményemet, ha a kor mány őszintén és tiszta szándékkal azt akarta volna, hogy ez a javaslat keresztülmenjen, akkor nem így viselkedik, hanem addig egyeztet, amíg nincs meg a konszenzus. Ha konszenzus nélkül beterjesztette, akkor nyíltan vállalja a konfrontációt és a politikai demonstrációt. Ez a helyzet. Na most, Isépy Tamáshoz: először is a kétharmados törvényekkel kapcsolatban ugyanúgy tudja a képviselőtársam, mint én is, hogy az ellenzék jó néhány esetben kétharmados törvényekhez adta segítségét. Most éppen a honvéd vezérka r átalakítása az ellenzék támogatásával fog átmenni a parlamenten, tehát nem áll az, amit a képviselő úr mond. Itt az a helyzet, lényeges jogról van szó e törvény kapcsán, és nem engedhetjük meg, szabadságszerető és törvénytisztelő emberek, hogy ilyen mért ékben ember és ember között, vallás és vallás között különbséget tegyenek, amire most a kormány kísérletet tesz. Végül ugyancsak Isépy képviselőtársamnak hadd említsem meg azt, hogy amikor előjön az egyházi státus és egyesületi státus problémája, hogy azér t is hamis továbbra is ez az érvelés, azt gondolom, mert ha egyesületként vesznek nyilvántartásba egy szervezetet Magyarországon, akkor tudjuk jól, hogy arra olyan szabályok vonatkoznak, mint például felügyeleti szervet kell hogy az állam kijelöljön a szám ukra, azon túlmenően demokratikus belső szabályokkal kell rendelkeznie. Egy vallási közösségtől, egy egyháztól nem várható ez. Gondoljuk el, ha demokratikus szabályoknak kellene az egyházakban érvényesülni, akkor mi lenne például a női papokkal kapcsolatba n. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Fel kellene oszlatni egyházakat, mert nem engednek nőket pappá válni? Tehát ne legyünk ilyen abszurdak ebben az ügyben, azt gondolom, vagy ne fogadjunk el abszurditásokat. Bizony az egyházi st átus ma Magyarországon kell a szabad vallásgyakorláshoz. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) :
