Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. február 14 (187. szám) - A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ROCKENBAUER ZOLTÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere:
324 Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Két percre azért jelentkeztem szólásra, mert két képviselőtársam is idézett. Az egyik Kiss Gábor, nagyon pontosan, hiszen felolvasta a jegyzőkönyvet, a másik képviselő úr Fodor Gábor, helyzetéből adódóan ezt egy kicsit szabadabban tette, és azt gondolom, hogy ezzel elferdítette a valóságot. Tehát a következő történt az emberi jogi bizottsági ülésen. Miután tudjuk jól, hogy a kormány minden számításba jöhető egyeztetést lefolytatott az egyházi szervezetekkel és a pártokkal is, mégis egy ponton az látszik - és ez a beterjesztéskor körülbelül látszott , hogy valami váratlan történt, és az a körvonalazódó megegyezés, ami persze nem volt kimondva, de ezt mindannyian éreztük, legalábbis a Szocialista Pártot illetően, megbomlani látszott. Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy ez a dolog a költségvetés elfogadásával történt. Fodor Gábor úr többször megszólította az ott jelen lévő köztisztviselőket, hogy mit akar a kormány ezzel demonstrálni, hogy beterjeszt egy kétharmados törvényt, amikor ny ilvánvalóan nem lesz megegyezés, tehát nem lesz meg a kétharmad. Ezek a köztisztviselők erre nyilvánvalóan semmit nem mondtak, és miután ez már sokadszor elhangzott, ezért én kormánypárti képviselőként azt mondtam, hogy nyilvánvalóan azt gondoljuk, hogy ez a törvény átmehet. Egyébként itt emlékeztetem Fodor Gábort arra, hogy Semjén Zsoltnak volt egy ilyen mondata, hogy a remény hal meg utoljára. Tehát a kormány azzal a szándékkal terjesztette be ezt a törvényt, mert hiszi, hogy erre a módosításra szükség va n, és a módosításra talán lehetőség is van, látva azt, hogy a szocialista képviselők is valamilyen részét elfogadják ennek a módosításnak. Volt egy olyan mondatfüzérem is - ezt, még egyszer mondom, Kiss Gábor úr tökéletesen idézte , hogy egyébként én azt is értéknek tekintem, ha demonstrálhatjuk egy ilyen vita során azt, hogy ki, mit képvisel ezekben a nagyon fontos kérdésekben. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Rockenbauer Zol tán miniszter úr. ROCKENBAUER ZOLTÁN , a nemzeti kulturális örökség minisztere : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azért kértem egy rövid hozzászólásra lehetőséget, mert részben Donáth László, részben pedig Fodor Gábor képviselőtársa m elköveti azt a - véleményem szerint - hibát, hogy szándékokat kérdőjelez meg ahelyett, hogy magával a tényekkel vitatkozna. Ez azért nem helyes, tisztelt képviselőtársaim, mert amikor azt a kérdést teszik fel, hogy mi a célja a törvény benyújtásának - és emögött olyan mögöttes szándékot tulajdonítanak neki, amilyeneket tulajdonítanak , akkor figyelmen kívül hagyják az egyeztetés folyamatát, amelyet egyébként jól kell ismerniük; jóllehet például a hatpárti tárgyaláson egyikük sem vett részt. Csak emlékezt etőül: '99 júliusában a nyilvántartásba vett egyházakkal egyeztettünk, '99 szeptemberében és novemberében vallásszociológusokkal egyeztettünk, '99 decembere és 2000 februárja között konzultáltunk a normaszövegről, majd 2000. április 5én az Országgyűlés ki sebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottsága megtárgyalta és tárgyalási alapnak nevezte a koncepciót. A beérkezett véleményeket, amiket időközben kaptunk, beépítettük a tervezetbe, és 2000 őszén az emberi jogi bizottság elnökének kérésére halasztottuk el , hogy a kormány elé kerüljön az anyag, és ekkor kezdeményeztem egy hatpárti konzultációt. A hatpárti konzultáción kétségkívül a leghatározottabb ellenvéleményt az SZDSZ fejtette ki, de igazából nem is számítottunk arra, hogy az SZDSZ az intranzigens állás pontját ebben a kérdésben fel fogja adni. Ellenben az ott jelen lévő MSZP álláspontja az volt, hogy sok tekintetben támogatható ez a javaslat, és akkor a hatpárti tárgyalás, egyeztetés végén úgy álltunk fel, hogy amennyiben ellenzéki képviselőtársaimnak mó dosító indítványai vannak a törvény koncepciójával kapcsolatban, két héten belül juttassák el. Ezt megvárjuk, és csak utána nyújtjuk be az anyagot a parlamenthez.
