Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VERES JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Áder János): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3223 fejezetek lezárását, ebben a beszámolóba n pedig hű képet kapjunk, ne csapjuk be magunkat, de ismerjük el azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt tíz évben az egyes kormányok elértek. A polgári kormány teljesítménye e tekintetben megítélésem szerint kimagasló, és minden lehetőség és adottság megvan ahhoz, hogy jó programok mentén, tárgyalások következtében Magyarország 2004. január 1jén a csatlakozási szerződést aláírhassa, és sokkal gazdagabb lehetőségek birtokában elindulhasson egy kiegyenlítettebb társadalmiregionális fejlődés útján. Kösz önöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Baráth Etele képviselő úrnak... - bocsánat, van egy kétperces hozzászólás. Veres képviselő úr kért kétperces hozzászólásra lehetőséget. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csak röviden szeretnék reagálni Balsay képviselő úr azon állítására, amely szerint a területi egyenlőtlenségek csökkentésében sikerült a Fidesznek eredményt elérni. Utolsó előtti mondatával éppen azt hangsúlyozta, hogy ezek a folyamatok meglehetősen komplex, hosszú távon érvényesülő folyamatok. Az pedig - finoman fogalmazva - erősen egyoldalú beállítás, ami azt mondja, hogy az 1998at követő időszakban bekövetkezett változások az 1998 nyarától kormányon lévők érdeme ként tüntethetők fel, hiszen Magyarországon, a magyar gazdaságban nyilvánvalóan olyan folyamatok zajlottak le az 1990es évek elejétől kezdődően, amelyben, úgymond, kódolva volt az, hogy 1997től kezdődően 1998992000ben lényegesen kedvezőbb gazdaságfejl ődési periódus lesz Magyarországon. Többletforrásokkal rendelkezik a magyar költségvetés is, és ennek eredményeként lehetőség van arra, hogy az ország bizonyos területein bizonyos mértékben - ahogy azt a képviselő úr meg is fogalmazta, hiszen ezt nem lehet általánosan kijelenteni - a területi folyamatok, a területi különbségek csökkentése bekövetkezhessen. Ebből a szempontból még fontosnak tartom megemlíteni - amit ön pozitívumként kiemelt - a BalassagyarmatBékéscsaba vonaltól nyugatra eső terület fejlődés i gyorsaságát, illetve felzárkózási lehetőségét. Sajnálatos módon a megkésett autópályaépítés a keleti régiónak nem adja meg azt az esélyt, hogy ehhez a gyorsuló folyamathoz időben csatlakozhasson, és ezért is az ebben az időszakban kormányon lévő koalíci ót terheli a felelősség, hiszen több mint egy évet késett az autópályaépítés folytatása. Sajnálom, hogy ez így alakult. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Újabb kétperces hozzászólás következik. Balsay István képviselő úrnak adom meg a szót. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, hogy tárgyilagosan mutattam, mutattuk be a területi folyamatok alakulását. Előrelépés történt a regionális politiká ban. Azt is elfogadom, hogy ez az előrelépés még nem elegendő. De soha nem lesz elegendő a fejlődés üteme az egyenlőtlenségek lemaradásának csökkentéséért. El fog telni húszharminc év, 2030ra kialakul a magyar gyorsforgalmi úthálózat, autópályahálózat h atártól határig, elkerülő utak hálózata, és akkor sem fogja senki azt mondani a magyar parlamentben, hogy megtörtént a felzárkózás, a társadalmi esélyek kiegyenlítődése. Én arról beszéltem, hogy felgyorsultak ezek a folyamatok, és arról, hogy mindegyik ter ületen figyelnünk kell a folyamatok alakulását. Így például a társadalmi folyamatokban is változás következett be. Lehet, hogy ez rövid távú változás, de engem nagyon nagy örömmel tölt el, hogy a nemzet fogyása megállt, és a születések számában kedvező vál tozás következett be. Nagyon lényegesnek tartom azt is, hogy a keletmagyarországi régióban kialakultak olyan kristályosodási pontok, amelyekre már fejlődést lehet felfűzni. Debrecen, Békéscsaba vagy akár Nyíregyháza
