Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
3201 Ha ezekről a pontokról van kedve a kormányzat képviselőjének tárgyalni, akkor elérhető az a cél, amit Bauer Tamás úgy f ogalmazott meg, hogy Magyarországnak mint országnak is alapvető érdeke lenne az, hogy a jegybanktörvény módosítását, illetve az új jegybanktörvény elfogadását egy olyan többpárti konszenzus kísérje, olyan többpárti szavazattöbbség legyen mögötte, amely has onlatos ahhoz, mint ahogyan eredetileg a jegybanktörvény Magyarországon megszületett. Nagyon remélem, hogy éreznek olyan felelősséget magukban a kormánypárti politikusok, hogy erre legalább kíséretet tesznek és megpróbálják elérni. Ehhez az együttműködést felajánlom most is. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Végül megadom a szót felszólalásra Rogán Antal képviselő úrnak, Fidesz. ROGÁN ANTAL (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országg yűlés! Azt hiszem, nem fogja sok meglepetés érni a jelenlévőket itt a teremben, hiszen jelentős részben ugyanazokat az érveket szeretném és fogom is megismételni, amelyek az általános vita első szakaszában a vezérszónoklati rendben már elhangzottak. Szü kségesnek tartom ezt azért, mert úgy látom - bár nem vettem részt az általános vita mostani második szakaszának teljes egészén, de az elmúlt néhány hozzászólásból egyértelműen úgy látom , hogy bár vitatottak a törvény módosítására irányuló elképzelések, a zok az érvek, amelyeket akkor megfogalmaztunk, továbbra is megállják a helyüket. Azt is szeretném majd elmondani, hogy miért. Előbb azonban térjünk rá arra, hogy mi az a három pont, amelyben alapvető módosítást tartalmaz ez a törvényjavaslat, amit végül is valamilyen formában, illetve többféle formában vitat is a tisztelt ellenzék. A módosítások közül kettő a jegybank irányítását érinti, egy pedig a jegybank ellenőrzését érinti. Ami a jegybank irányítását érinti, azon belül az alkotmánymódosítás az alelnöki posztok megszüntetéséről és egy elnökhelyettesi poszt bevezetéséről szól. A másik nem alkotmánymódosítás, hanem feles többséggel elfogadható rész a monetáris tanácsnak nem a felállításáról, hanem a monetáris tanács szerepének a megváltozásáról szól. A har madik pedig a felügyelőbizottság megszüntetéséről, de ezzel együtt egy új típusú, megítélésem szerint hatékonyabb és szorosabb ellenőrzés bevezetéséről szól, ami ráadásul a parlament jogosítványait nem csökkenti, hanem adott esetben még növelheti is. Szere tném is elmondani, hogy ezeket miért látom így. Kezdjük tehát az alkotmánymódosítással! Az alkotmánymódosításnál csak ismételni tudom azt az érvet, ami már többször elhangzott: cégeknél, sőt pártoknál is előfordul, hogy az egyébként komoly felelősséggel re ndelkező, irányító első ember mellé egy, az ő általános helyettesítésére alkalmas második embert rendelnek. Bauer képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy tisztelt pártja is ugyanezt a megoldást alkalmazta a közelmúltban, amikor a pártelnökváltással egy i dőben pártelnökhelyettest is rendelt az elnök mellé, pont azért, mert ezek szerint a korábbi mechanizmussal nem voltak teljesen elégedettek. Máshol ezt ügyvezető alelnöknek hívják. Cégeknél is előfordulnak ilyen konstrukciók kiemelt vezérigazgatóhelyettes formájában. Attól azok a szakmai feladatok, amelyeket korábban kiemelt módon alelnökök láttak el, minden további nélkül elláthatók, hiszen a Magyar Nemzeti Bankban eddig is gyakorlat volt, hogy ügyvezető igazgatók komoly szakmai területeket felügyeltek, v agy alelnökök irányításával, vagy - volt ilyen eset - anélkül. Mint a Magyar Nemzeti Bank volt munkatársa is tudom ezt mondani, mert volt erre precedens a Magyar Nemzeti Bankon belül. Ebből határozottan úgy gondolom, hogy minden további nélkül ezek a felad atok ugyanezen a szinten elláthatók, akár aprólékosabban, akár részletesebben is, ezek a jegybank irányítását érdemben nem befolyásolják, sőt ha megfelelően van megszerkesztve a jegybank működésének mechanizmusa, azt még hatékonyabbá is tehetik.
