Országgyűlési napló - 2001. évi tavaszi ülésszak
2001. május 10 (207. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ROGÁN ANTAL (Fidesz):
3202 Amiben kom oly változás van, az pont a felelősségi szerepkörök egyértelműbbé tétele. Nincs mód innentől kezdve arra, hogy az első ember az alelnökök irányába, az alelnökök pedig könnyedén akár az ügyvezető igazgatók irányába felelősséget tudjanak áthárítani. Ebből az irányítási mechanizmusból nyilvánvaló, hogy a jegybank vezetése részéről meghozott döntésekért az elnök és az elnökhelyettes viseli a felelősséget, és az elnök egy emberre helyezi át ebből a szempontból azt a bizalmat, ami az ő távolléte esetén szükséges helyettesítést jelenti. Szerintem a két ember felelőssége ebben az esetben határozottabb és egyértelműbb, mint a korábbi mechanizmusban meglévő felelősség. (15.20) Merem ugyanis állítani, hogy a jegybanktörvény 1995ös módosítása után - mert azért ne felej tsük el, tisztelt Ház, hogy Magyarországon az 1990es szabad választások óta lényegében mind a három koalíció módosította, illetve a jegybanktörvényt, 1991ben erre a független Magyar Nemzeti Bank felállítása érdekében volt szükség, 1995ben az akkori koal íció, s ezek önök voltak, tisztelt MSZPs és SZDSZes képviselőtáraim, élve kétharmados többségével szintén módosította a jegybanktörvényt, meglátásom szerint indokolatlanul, s ezt a Fidesz képviselőcsoportja akkor is elmondta , nos tehát 1995ben, a jegy banktörvény módosítása után olyan mechanizmus került bevezetésre, amely az egyszemélyi irányítást hozta létre. A korábbi jegybanktanács kollektív irányítási funkcióit - amelyekben a kollektív bölcsesség is megjelenhetett a jegybank elnöke mellett - lényegé ben megszüntette, a jegybankelnök kezébe adott mindent a jegybankon belül, ehhez viszont nem rendelt kellő felelősséget, tisztelt képviselőtársaim. A gyakorlat mutatja azt, hogy nem rendelt, hiszen nem állapítható meg egyértelmű felelősség azokban az esete kben, amelyekre 1998 után - például a CW AG esetére - a közvéleményben is fény derült. Mert való igaz az az állítás, amit MSZPs képviselőtársaim megfogalmaztak, hogy a vizsgálatok során ugyan többször megfogalmazódott a jegybank vezetőinek, sőt a jegybank első vezetőjének a felelőssége is, de ezt bizonyítani kizárólagos formában senki nem tudta - de másokét sem. S itt van a nagy probléma, tisztelt képviselőtársaim, ezért van szükség a felelősség egyértelműbb, tiszta rendezésére, ahhoz pedig egy valóban jól működő szisztémára van szükség. A monetáris tanács feladata nem az, hogy a jegybankelnök felelősségét a jegybank mint intézmény irányításában átvegye, azonban nagyon komoly szerepe és feladata van abban, hogy a monetáris politika irányításában ne csak seg ítségére legyen, hanem azokat az elképzeléseket, amelyekről a monetáris politika irányítása szól, érdemben befolyásolni is tudja. Ezért van szükség olyan jegybanktanácsra, illetve a törvénybeli új elnevezése szerint monetáris tanácsra, amely függetlenített emberekből áll össze. Ugyanis az a monetáris tanács, amelynek tagjai tisztségük mellett még tizenöt másik funkciót viselnek - amely ráadásul nem kevés esetben számtalan külföldi elfoglaltsággal jár együtt , nyilvánvalóan nem teszi lehetővé azt, hogy telj es egészében erre a munkára tudjanak koncentrálni. Nem idegen ez a példa, számtalan nyugateurópai országban, sőt az Amerikai Egyesült Államokban a független monetáris tanács ebben a formában működik. Úgy gondolom, hogy csak egy jól működő szisztémát veszü nk át, amelyik ráadásul kollektív felelősségről szól, és erősíti a jegybank irányításának azt a szerepét, amire szerintem a megváltozó viszonyok között európai viszonylatokban komoly szükség lehet, komoly tapasztalatokat kell felhalmozni, több ember tapasz talatát annak érdekében, hogy a magyar monetáris politikai irányítás intézményrendszerét abba az új rendszerbe, amit az EUhoz való csatlakozás jelent, zökkenőmentesen át tudjuk vinni. Az, hogy ebben a jegybankelnök úr segítségére majd egy függetlenített, az erejét, energiáját teljesen erre a feladatra koncentrálni képes monetáris tanács áll majd rendelkezésre, ráadásul jó szakemberekből, jó és fontos dolog. Önök is tudják, tisztelt képviselőtársaim, nincs olyan nagy meglepetés abban, hogy honnan fognak kik erülni azok a személyek, akik a monetáris tanácsot alkotják, hiszen az országban
